Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Előszó
ELŐSZÓ A vízfolyások hordalékszállításával kapcsolatos kérdések ma már számos vonatkozásban foglalkoztatják a szakköröket. Ezt a nagy érdeklődést elsősorban az a körülmény indokolja, hogy a folyók által szállított hordalékot csaknem valamennyi vízimunkálatnál, a jobb és gazdaságosabb tervezés és kivitelezés, nem kevésbé pedig a zavartalan üzem biztosítása szempontjából figyelembe kell venni. Bár a kellő számú mérési eredménnyel alátámasztott hordalékkutatások a külföldhöz viszonyítva Magyarországon viszonylag későn indultak meg, már eddigi munkánkkal is számottevő eredményeket sikerült elérnünk. Különösen serkentőleg hatott hordalékvizsgálatainkra hazánk felszabadulás utáni nagyarányú ipari és mezőgazdasági fejlődése, amely számos, a hordalékmozgás körébe eső feladat gyors megoldását kívánta meg. Legtöbb ilyen természetű gyakorlati kérdésre csakis mélyreható elméleti vizsgálatok útján lehetett megnyugtató feleletet adni. Hazai hordalékvizsgálataink eredményeiről ez ideig csak egyes részlet- kérdéseket tárgyaló tanulmányokban számoltunk be, a legutolsó három évben elért elméleti eredményekről pedig ismertetés még egyáltalán nem jelent meg. A fentiekből könyvünk célja önként következik : a hordalékmozgás elméleti kérdéseinek korszerű összefoglaló ismertetése saját kutatásaink alapján a külföldi eredmények figyelembevételével, továbbá útmutatás az elméleti törvényszerűségek gyakorlati hasznosítására. Vízgazdálkodásunkat tekintve, ma vizeink hasznosításának korszakát éljük, vagyis a rendelkezésünkre álló vízkincset minden vonatkozásban a lehető legteljesebb mértékben hasznosítani kívánjuk. Tanulmányunkkal kapcsolatban megemlítjük, hogy még az elvont elméleti kérdéseket is a mai vízhasznosítási korszak szemszögéből tekintve tárgyaljuk. Összefoglaló munka ez ideig még nem tárgyalta a hordalékmozgást a vizek hasznosításával kapcsolatos vonatkozásaiban. A könyvben közölt anyagot a szerző a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet egyik kutatási témájának keretében dolgozta ki. A kutatási téma első része 1954-ben fejeződött be. A régi, kezdeti hordalékkutatásoktól eltekintve, a korszerű hordalékvizsgálatokat — szerző elgondolása és irányítása mellett — mintegy tizenkét évvei ezelőtt indította meg a Vízrajzi Intézet. A legnagyobb fejlődés a felszabadulás utáni időkre, vagyis a legutolsó nyolc-tíz évre esik. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Vízrajzi Intézet jogutódja, 1952-ben tudományos témái közé sorolta a hordalékkutatásokat és azok folytatását a szerzőre bízta. A szerző kezdeményezésére és irányításával, végrehajtott hordalékméréseket, azok anyagának összegyűjtését és laboratpríumNeldolgozáf t
