Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - XI. Hordalékvizsgálataink a többi mellékfolyón

változott eddigi méréseinknél. Legmegfelelőbbnek látszik, ha a görgetett hordaléknál közepesen 0,2—0,3 mm-es szemátmérővel számolunk. A görgetett hordalékanyagban leggyakrabban 1 mm-es homokszemek a legnagyobbak, kivételesen azonban 5 mm-es kavicsokat is találunk. A mederanyag átlagos szemátmérője 0,4—0,9 mm körül van. Átlagosan 0,5—0,6 mm-es mederanyaggal célszerű számolni. A mederanyagban kivételesen 5—10 mm-es kavicsokat is találunk, de a nagy szemek általában nem haladják meg a 2 mm-t.

215. ábra. A közepes hordaléktöménység és a vízállás összefüggése a remetei szelvénynél

A közepes töménységeknek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggését a 215. és a 216. ábrán tüntettük fel. A vízállásokkal való kapcsolatokat az alábbi egyenletek fejezik ki:

Ck (g/m®) =

Jh

40

0,232

Gi (kg/sec) =

' Jh_ 212

0,168

Gg (kg/sec) =

Mindhárom összefüggésnél h1 = h + 100 cm.

Az ábrák szerint a legnagyobb vízállásoknál a várható maximális hordaléktöménység 1000 g/m3, a maximális lebegtetett hordaléksúly 400 kg/sec, a görgetett hordaléksúly pedig 6 kg/sec.

Mivel a remetei mérési keresztszelvény nem bizonyult megfelelőnek, a vízállásgyakoriságok alapján a hordalékszállítás átlagos értékeit nem tudtuk meghatározni.

492