Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - X. Hordalékvizsgálataink a Hernádon

A közepes töménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a 195. ábra, a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggését pedig a 196. ábra tünteti fel. A Hernád Hidasnémetinél nagyesésű folyó és ennek megfelelően a mérési pontok szóródása lényegesen kisebb, mint a folyó kisesésű szakaszain. A 195. és a 196. ábrán berajzolt összefüggéseket az alábbi egyenletek fejezik ki :

0,206

Cl: (g/m3) =

' fh 61,8

0,141

Gi (kg/sec) =

0,128

Gg (kg/sec)

pr

' 280

Hordaléktöménység; g/m3

• 500

•:oo E 300

200

600

500

400

300

0-10-20-30-40

</>

'«j

too -15

90 -ü 80 > 70 60

195. ábra. A közepes hordaléktöménység és a vízállás összefüggése a hidasnémeti

szelvénynél

Mindhárom összefüggésnél a h1 érték egyenlő a valóságos hidasnémeti vízállás, hozzáadva 100 cm-t.

Ha az összefüggéseket hatványkitevős alakban írjuk fel, és a töménységet kg/pi3-ben, a lebegtetett hordaléksúlyt kg/sec ban, a görgetett hordaléksúlyt g/sec-ban, és mindhárom összefüggésnél h-t m-ben fejezzük ki :

Ck (kg/m3) = 0,011 ,

Gi (kg/sec) = 0,120 hl1,

Gg (g/sec) = 0,33 .

A 195. ábra szerint Hidasnémetinél szélsőségesen magas vízállásoknál a várható legnagyobb hordaléktöménység mintegy 29 000 g/m3. A Hernád hordaléktöménysége tehát Hidasnémetinél meghaladja még a kazincbarcikai (Sajó) hordaléktöménységet is. A nagy hordaléktöménységnek megfelelően a lebeg30*

467