Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - IX. Hordalékvizsgálataink a Sajón
esetre magasabb vízállásoknál való mérések hiányában, aritmetikus ábrázolásban, a két utóbbi összefüggés sem látszik lehetetlennek. Sőt, ha ezt a két összefüggést — ugyancsak vékony teljes és vékony szaggatott vonallal jelölve — a 189. ábrába is berajzoljuk, inég jobban kitűnik, hogy ez a két összefüggés is kb. 400 g/m3 töménységértékig esetleg megfelelhet a szóródott pontok kiegyenlítésének. Ez a példa mutatja, hogy magasabb vízállásoknál való mérések hiányában — ha a kis- és középvízállásoknál végzett mérések nem szabják meg határozottan az összefüggés jellegét — milyen nehéz a mérési eredményeknek valóságosan megfelelő összefüggés megállapítása. Természetesen Miskolc esetében a megbízható összefüggés kikeresésére azért volt támpontunk. Kazincbarcikánál ugyanis a maximális töménység mint láttuk — kereken 24 000 g/m3 volt. Nyilvánvaló, hogy a miskolci töménység sem térhet el túlságosan ettől az értéktől. A vékony teljes vonallal ábrázolt összefüggés szerint a legnagyobb töménység mindössze 760 g/m3, amíg a vékony szaggatott vonal szerint 1 millió g/m3-nél is nagyobb lenne. A várható legvalószínűbb miskolci maximum egyikkel sem lehet azonos, hanem nyilvánvalóan több ezer vagy több tízezer g/m3 lehet. így korlátozva a lehetséges maximális értéket, valójában az eredményvonal szerinti 5500 g/m3 látszik a legvalószínűbbnek. Természetesen ez az érték is csak erősen közelítő értéknek tekinthető. Megemlítjük még, hogy az összes többi hordalékmérő állomásnál az összefüggések meghatározásánál kedvezőbb volt a helyzet. Mindenütt vagy a mérési pontok határozott irányzata, vagy a magasabb vízállásoknál való mérési eredmények, illetőleg a környező mérőállomások szélsőségei megbízható alapot adtak az összefüggések meghatározásához. Visszatérve a miskolci eredményekre, a hordaléktöménységek és a szállított hordaléksúlyok maximális értékei lényegesen kisebbek, mint Kazincbarcikánál. Szélsőségesen magas vízállásoknál a várható legnagyobb hordaléktöménység mind a 189., mind pedig a 192. ábra szerinti, vastag vonallal rajzolt összefüggés alapján kereken 5500 g/m3-re tehető. A legnagyobb lebegtetett hordaléksúly a 190. ábra összefüggése szerint 2000, amíg a 192. ábra szerint 3600 kg/sec. Az eltérés a kétféle meghatározás között lényeges ugyan, de a kazincbarcikai 8000 kg/sec-os értéket figyelembe véve, elfogadhatónak látszik. A legnagyobb görgetett hordaléksúly a vízállásoknak 100 cm-re! való növelése nélkül szerkesztett összefüggés alapján 1000, a 100 cm hozzáadásával megállapított összefüggés szerint pedig 740 gjsec. Az eltérés tehát itt nem lényeges. Végeredményben a 192. ábra szerinti szélsőségeket fogadjuk el mértékadónak. A görgetett hordalékszállítás'Kazincbarcikához hasonlóan Miskolcnál is lényegesen kisebb, mint a lebegtetve szállított hordaléksúly. Az 1931—40. évtized vízállásgyakoriságai alapján számítottuk a töménység és a hordaléksúlyok átlagos értékeit. A miskolci vízállásgyakoriságokat a felsőzsolcai vízállásokkal való kapcsolat alapján határoztuk meg. Az említett tiz év átlagában a Sajó vizének közepes hordaléktöménysége 310 g/m3, a közepes lebegtetett hordaléksúly 46 kg/sec, a fenéken görgetve szállított hordaléksúly pedig közepesen mindössze 0,017 kg/sec. Feltűnő, hogy mindhárom érték lényegesen kisebb, mint a megfelelő kazincbarcikai értékek. 456
