Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - IX. Hordalékvizsgálataink a Sajón
A 189. és a 190. ábra szerint az alacsonyabb vízállásoknál levő mérési pontok jelentős mértékben eltérnek az összefüggést kifejező egyenestől. Az eltérések — különösen a hordaléktöménységek és görgetett hordaléksúlyok összefüggésénél — azt mutatják, hogy a kettős logaritmus beosztású papíron a szóródott pontok kiegyenlítésének egyenes helyett inkább egy görbe felelne meg. Mivel ilyen természetű eltérést az eddig tárgyalt mérőállomásoknál még nem tapasztaltunk, célszerűnek látszik, ha ennél az állomásnál mutatjuk be a legjobb kiegyenlítő összefüggés meghatározására használatos módszert. Vizsgáljuk a hordaléktöménység és a vízállás összefüggését 0,378 Ck = 191. ábra. Vázlat a z= const érték meghatározásának módszeréhez amiből h = 20 C£378 = a CT Ezt az összefüggést a 189. ábrán vastag teljes vonallal berajzolt egyenes tünteti fel. A szóródott pontok azonban — mint említettük — láthatóan inkább egy görbe vonal mentén sűrűsödnek. Általában lehetséges olyan z = const értéket találni, hogy a Í89. ábrán görbe mentén elhelyezkedő pontok a log(h+z), logCk koordináta-rendszerben egyenes mentén sűrűsödjenek, és így az összefüggést (h+z) = bCnk alakú egyenlet fejezze ki. A feladat tehát a z = const érték meghatározása, amelynek ismeretében könnyen áttérhetünk az új koordináta-rendszerre, amelyben a pontok egyenes mentén fognak sűrűsödni. A teljesség kedvéért megadjuk z számításának menetét is. Legyen a 191. ábrán feltüntetett görbe az, amely az eredeti logb, logC rendszerben ábrázolt 29* 451
