Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Az említett három szemnagyságtöredékre, vagyis a 0,035, 0,065 és 0,15 mm- mm-es átlagos szemátmérő esetére meghatároztuk a függély közepes töménységét is. A középtöménységet a mérési töménységgörbe alapján grafikusan, illetőleg a (139) összefüggés alapján az 59. ábra segítségével határoztuk meg. A kétféle középtöménységnek megfelelő egyeneseket a 171., a 172. és a 173. ábrába is berajzoltuk. A három ábra mutatja, hogy mennél finomabb a hordalékanyag, annál jobban megegyezik a grafikus mérés és az elméleti számítás alapján meghatározott közepes töménység. A 0.065 mm jj szemcsék töménységének változása 172. ábra. A dg = 0,065 mm méretű szemcsékre vonatkoztatott töménység vízmélység szerinti változása a szegedi mérési szelvény V. függélyében a mérési eredmények, valamint a különböző összefüggések alapján A töménységgörbe számításánál elérhető pontosság a hiáraulikai tényezők mérésének megbízhatóságától függ. Ha ugyanis a töménységgörbék elméleti számítására szolgáló eljárásokat tekintjük, kitűnik, hogy a számításokban a vizsgált keresztszelvény több hidraulikai tényezője is szerepel. A lebegtetett hordalékmozgást jellemző hidraulikai tényezők közül különösen érdekesek az / esések, az co íilepedési sebességek és a h vízmélységek mérésénél megengedett eltérések, illetőleg mérési hibák. Az esések, az ülepedési sebességek, valamint a vízmélységek mérésénél bizonyos megkívánt pontosság esetén még megengedett hibák nagyságát célszerűen Velikanov eljárása alapján vizsgálhatjuk. A részleteket mellőzve megemlítjük, hogy néhány ilyen vizsgálat eredménye szerint, ha a hordaléktöménységet ±3%-os eltéréssel kívánjuk 27 27 Bogárüi: A hordalékmozgás elmélete 417
