Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
vízfelszínnél lesz zérus. A sebességábra alapján a sebességgradiens értékét különböző vízmélységeknél grafikusan határoztuk meg, és az eh keveredési együtthatót a (103) képlet szerint számítottuk. Az ej mélység szerinti változását a 170b ábra tünteti fel. Ismerve a hordalékkeveredési együttható mélység szerinti változását, ha a 170c ábrán az \ mélység szerinti változását meghatározzuk, £h akkor a (101b) képletben szereplő integrál értékét tetszés szerinti vízmélységnél a 170c ábrának az »a« vízmélységtől a kérdéses vízmélységig terjedő területe határozza meg. A töménység számítását a (101b) jelű egyenlet alapján ily módon több vízmélységre elvégezve, az átlagos szemátmérővel számított töménységgörbét a 170d ábrába szaggatott vonallal rajzoltuk be. Az ábrába, a nullkörökkel jelölt pontonkénti töménységek alapján, teljes vonallal berajzoltuk a mérések szerinti töménységgörbét is. Ha a hordalékkeveredési együtthatót a teljes vízmélységben állandónak tételezzük fel, akkor a (102) egyenlethez szükséges \ = const — 0,342 m2/kgsec £h értéket a 170c ábrán grafikusan meghatározva, ugyancsak számíthatjuk a töménységgörbét. A (102) egyenlet alapján számított töménységgörbét eredményvonallal rajzoltuk be a 170d ábrába. Az ábra szerint a két elméleti görbe között csak lényegtelen a különbség. Az elméleti görbék viszont a mérések alapján rajzolt töménységgörbéhez képest már 2—6%-os eltérést mutatnak. Mivel az említett eltérések a mérési hibahatárokon belül vannak, finom lebegtetett hordalékanyag esetén — mint azt már az elméleti részeknél megállapítottuk — a töménységgörbét valóban lehetséges a teljes hordalékanyag átlagos szemátmérője alapján számítani. A valóban mért és a számított töménység-görbék között nyilván lényegesen kisebb eltérést találunk, ha csak bizonyos szemnagyságra vonatkozó töménység mélység szerinti változását vizsgáljuk. Ha a 0,03 mm-nél nagyobb, de 0,04 mtn-nél kisebb méretű szemcsék töménységgörbéit meghatározzuk, valóban — mint azt a 170e ábra mutatja — lényegesen kisebbek lesznek az eltérések. Megemlítjük, hogy a töménységek ebben az esetben a választott szemnagysághatárok közé eső anyagra vonatkoznak. A töménységgörbék kiinduló pontja ebben az esetben C(J = 76,3 g/m3 töménység volt. A jobb áttekinthetőség kedvéért a 0,03 és 0,04 mm határok közé eső, vagyis a 0,035 mm-es átlagos szemnagyságú hordalékra vonatkozó 170e szerinti töménységgörbéket a 171. ábrán nagyobb léptékben is ábrázoltuk. A pontonkénti mérések alapján megrajzolt töménységgörbét ezen az ábrán is teljes vonallal tüntettük fel. A (101b) jelű egyenlet alapján számított töménységgörbét szaggatott, a (102) egyenlet alapján számított görbét pedig eredményvonallal jelöltük. A teljesség kedvéért meghatároztuk erre a szemnagyságra vonatkozóan az 54. ábra segítségével Vanoni eljárása szerint is a töménységgörbét. Mivel Vanonim\ a töménységgörbe kiindulási pontja, a1 = 0,05li = 0,332 m, a számítások alapjául szolgáló töménységértéket ebben a magasságban olvassuk le a mérési töménységgörbéből. így adódott a C„ — 77,8 g/m3 töménységérték. A Vanoni szerinti töménységeloszlást a 171. ábrán pontozott vonallal tüntettük fel. Végül kiszámítottuk a töménység mélység szerinti változását a Collaborating Agencies (112) összefüggése alapján is. Ehhez a számításhoz a töménységgörbét 415
