Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Mindhárom összefüggésnél a hx érték egyenlő a valóságos vízállás, hozzáadva 300 cm-t. Ha az összefüggéseket hatványkitevős alakban írjuk fel, és a töménységet kg/m3-ben, a lebegtetett hordaléksúlyt kg/sec-ban, a görgetett hordaléksúlyt g/sec-ban, és mindhárom összefüggésnél hx-1 m-ben fejezzük ki : Ck (kg/m3) = 0,0088 h\™, Gi (kg/sec) 0,46 hf8, G„ (g/sec) =' 0,06 h{-sl. A 160. és a 161. ábra szerint Tápénál szélsőségesen magas vízállásoknál a várható legnagyobb hordaléktöménység kereken 2000 g/m3, a legnagyobb lebegtetett hordaléksúly pedig mintegy 6000 kg/sec. A fenéken görgetve szállított maximális hordaléksúly kb. 5 kg/sec. A szegedi hordalékmérő állomás tárgyalásánál majd látni fogjuk, hogy a Maros hordalékának hatására ezek az értékek a torkolat alatti szakaszon lényegesen nagyobbak. Az 1931—40. évtized szerinti szegedi vízállásgyakoriságok alapján kiszámítottuk a hordaléktöménységnek és a szállított hordaléksúlyoknak átlagos értékeit. Eszerint a tiszavíz átlagos töménysége Tápénál kereken 340 g/m3. Az átlagosan szállított lebegtetett hordaléksúly 430 kg/sec, a fenéken görgetve szállított hordaléksúly pedig mintegy 0,3 kg/sec. Kiszámítva az átlagos értékek alapján az évi hordalékszállítást, a következő értékeket kapjuk : Lebegtetett hordalék ...................... 10 700 000 tonna/év G örgetett hordalék .......................... 9 000 tonna/év. H a a hordalékszállítást térfogatra számítjuk át, akkor a Tisza a Maros torkolata felett Tápénál lebegtetve évenként átlagosan 5 900 000 m3, görgetve pedig kereken 5000 m3 hordalékot szállít. A Tisza.hordalékszállításának jobb megismerése céljából a tápéi hordalék- mérő «állomásnál is ismertetjük a két dunai állomásnál már bemutatott összes hidraulikai összefüggést. Itt is megemlítjük, hogy a hidraulikai összefüggéseknél mindenütt a töménységet kg/m3-ben, a lebegtetett hordaléksúlyt kg/sec-ban, a görgetett hordaléksúlyt g/sec-ban, a vízállást m-ben, a vízhozamot m3/sec-ban, a középsebességet pedig m/sec-ban fejezzük ki. Lássuk először a lebegtetett hordalékra vonatkozó összefüggéseket. A 160. és 161. ábra szerint, mint már láttuk, a hordaléktöménységnek és a lebegtetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való összefüggése : vagyis Ck = 0,0088 h\’18 Gi = 0,46 hf8 t = 0,0088, n = 2,18, u = 0,46, g = 3,8. 26* 403
