Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
nagyobb a hordaléktöménység, mint télen. Alacsony vízállásoknál ez az arány még nagyobb, és a legalacsonyabb vízállásoknál az eltérés eléri, sőt meghaladja a 400%-ot is. A 156. ábrán a vízállásokat áradó, apadó és a tetőző vízállások szerint is szétválasztottuk. Az ábra szerint a hordaléktöménységet nem befolyásolta a vízállás jellege, legalábbis ilyen szétválasztás alapján a vízállás jellege szerint különbség nem állapítható meg. 157. ábra. A lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a téli, valamint a nyári időszak vízállásaival a tiszabői szelvénynél \ • A teljesség kedvéért a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlynak is meghatároztuk külön a nyári és külön a téli időszak vízállásaival való összefüggését. A157. és a 158. ábra mutatja, hogy a szétválasztás a hordaléksűlyok és a vízállások összefüggésénél is bizonyos mértékű javulást jelent. Mindkét ábránál a mérési eredményeket a vízállások jellege szerint is szétválasztottuk, de a hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggésénél sem tudtunk az áradó, az apadó vagy a tetőző vízállások szerint különbséget találni. A hordaléksúlyoknak és a vízállásoknak a nyári és a téli időszak szerint meghatározott összefüggését szaggatott vonallal a 155. ábrába is berajzoltuk. Itt is megállapíthatjuk, hogy az eredeti összefüggés mintegy kiegyenlíti a téli és nyári összefüggéseket. Mind a lebegtetett, mind pedig a görgetett hordaléksúlyokat tekintve, a hordaléktöménységekhez hasonlóan, a nyári hordalékszállí396
