Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Ck (g/m3) = 25,2’ 0,525 ___ 0,38 2 Gi (kg/sec) = 75 0,294 Gg (kg/sec) = 750' Mindhárom összefüggésnél a hx érték egyenlő a valóságos vízállás, hozzáadva 300 cm. 1100 1000 900 800 700 600 500 900 100 90 eo 70 60 50 40 154. ábra. A közepes hordaléktöménység és a vízállás kapcsolata a tiszabői szelvénynél A 154. ábrán látjuk, hogy a mért hordaléktöménységek a vízállások szerint rendkívül nagy szóródást mutatnak. A nagy szóródás ellenére a kiegyenlítő összefüggést meghatároztuk, bár az inkább csak a hordaléktöménységek és a vízállások összefüggésének irányzatát mutatja. A 155. ábra alapján a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggése már jónak mondható. Nyilvánvaló, hogy a mérési hibáktól eltekintve, a hordaléktöménység és a vízállások közötti laza kapcsolat nem a véletlen következménye. Említettük már — a 20. fejezetben —, hogy a hordaléktöménység a vízállás nagyságától függetlenül, a vízállások áradó, apadó vagy tetőző jellege szerint is változik. Azt a körülményt is ismertettük, hogy esetenként a hordaléktöménység a különböző évszakok szerint is változhat. Ha a tiszabői hordaléktöménységek és vízállások kapcsolatát a fentemlített szempontokra vonatkozóan megvizsgáljuk, akkor a hordaléktöménységek és a vízállások összefüggése között határozott eltérést találunk a nyári és a téli időszakok 393
