Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
tetett hordalék túlnyomó része igen finom és finom homok. Összetétele nagyjából megegyezik a rázompusztai anyag összetételével. A görgetett hordalék — az alacsony vízállásnak megfelelően — feltűnően finom anyag, legnagyobb része finom homokból áll. A mederanyag túlnyomó része ugyancsak finom homok, de már a durva homok is jelentős százalékkal szerepel a meder anyagában. Megjegyezzük, hogy a Polgár körüli folyószakasz medrét sok helyütt a Sajó kavicshordaléka borítja. A legkevésbé egyenletes szemnagyságú a lebegtetett hordalék. Érdekes, hogy a lebegtetett hordaléknak ugyanez a sajátsága Rázom- pusztánál és Záhonynál is. A kérdéses mérésnél — kiszámítva minden függélyre az átlagos szemnagyságokat — a teljes keresztszelvényre az alábbi értékeket kapjuk: Lebegtetett hordaléknál .............. dg = 0,060 mm G örgetett hordaléknál.................. dg = 0,122 mm A mederanyagnál ........................ dg— 0,286 mm A görgetett hordaléknál 0,122 mm-hez v0/=9,6 cm/sec kritikus fenéksebesség tartozik. A lebegtetési sebesség dg — 0,060 mm szemnagyságnál, vi = 3,6 cm/sec. Ugyanennek a szemnagyságnak 20 C°-ú vízben az ülepedési sebessége, a = 0,3 cm/sec. A telítési töménység, C, = 1,79 kg/m3, a telítési sebesség pedig, vt — 0,054 m/sec. C v Mivel ----- = 0,0208 és — = 4,8, ennél a mérésnél sem volt a tiszavíz Ct v, hordalékkal telítve. A meder állandóságát jellemző tényezők az alábbiak : a = 0,083, 0=1,44. Általában a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,04—0,16 mm között változik. Átlagosan 0,05—0,06 mm-es szemátmérővel számolhatunk. A lebegtetett hordaléknál a legnagyobb szemek elérik az 1,0 mm-t, leggyakrabban azonban a nagy szemek 0,5 mm-esek. A görgetett hordaléknál az átlagos szemátmérő 0,11 —0,25 mm között változott és átlagosan 0,15 mm-re tehető. A görgetett hordaléknál a legnagyobb szemek 4—5 mm-esek. Ezek a szemnagyságok azonban csak kivételesen fordulnak elő, leggyakrabban a 0,6—1,0 mm-es szemnagyságok a legnagyobbak az egyes hordalékanyagoknál. A legnagyobb változatosságot a mederanyag átlagos szemátmérője mutatja (0,2—1,3 mm-ig), átlagosan 0,3—0,5 mm-es mederanyaggal számolhatunk. A mederanyagban szórványosan 20 mm-es szemek is előfordulnak, leggyakrabban azonban az 5—10 mm-es szemnagyságok a legnagyobbak. A polgári mederanyagnál, sőt a görgetett és a lebegtetett hordaléknál is, feltűnően megmutatkozik a Sajó hordalékának hatása. A rázompusztaihoz képest durvább hordalék és mederanyag ugyanis a Sajó viszonylag durvább hordalékának következménye. 388 1