Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése

I

R. Durand és G.C. de Lara a szemcsék ülepedési sebességének az alak-hatás figyelembevételével történő meghatározására, kísérletek alapján, grafikus összefüggéseket adnak meg. Eljárásuk lényege, hogy a szemcse áramlási ellenállási tényezőjét a vele egyenlő súlyú és sugarú gömb alakú, illetőleg a vele egyenlő ülepedési sebességű, gömb alakú szemcse ellenállási tényezőjével hasonlítják össze.

A szemcsék alakjának az ülepedési sebességre gyakorolt hatását igen egyszerű módon Heywood grafikus eljárása alapján vehetjük figyelembe. Heywood a Cd nevezetlen ellenállási tényező kifejezésébe bevezette a részecske k -= A térfogat-állandóját. (Lásd a 3. fejezetet.)

Heywood azt találta, hogy k térfogatállandót figyelembe véve, az ellenállási tényező

CD (19)

tt n r, ) 2

Heywood grafikus eljárása a valóságos Reynolds-szám, Re, valamint á Stokes-törvény szerint meghatározott sebesség és átmérő segítségével számítható fiktív Reynolds-szám, Rs, összefüggésére van alapítva. A valóságos Reynolds-szám Re —°J A fiktív Reynolds-szám,

R

(ús ds 2

As — ‘ 1

R

ahol cúS fiktív ülepedési sebességet nyilván a valóságos d szemátmérő segítségéivel a Stokes-törvény szerint kell számítanunk. Vagyis

A ds szemátmérőt a

(gi e)gA2.

R

Cd

8/í(oi -e) £* tt e“2

(20)

összefüggésből számítjuk. Ily módon ugyanis valóban a valóságos a> ülepedés sebességnek megfelelő fiktív szemátmérőt kapjuk.

Eszerint ds értéke

Cd Q or n 8 k (ßi— 2) g

(21)

Meg kell jegyeznünk, hogy a>s és ds fenti kifejezését abban az esetben kell az

Re _ <0 d Rs 0)s ds

(22)

összefüggésbe behelyettesítenünk, ha a szemátmérő, d ismert és az « ülepedési sebességet keressük.

37