Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
A lebegtetett hordalékanyag nehéz ásványai közt sok a muszkovit, a kvarc, a gránát, a biotit és az amfibol ; könnyű ásványai közt a kvarc, a földpát és az agyagos szemcsék az uralkodók. A görgetett hordalékanyag nehéz ásványai közt a muszkovit, a klorit, a kalcit vagy a dolomit; a könnyű ásványok közt a kvarc, a szarukő és a plagio- klász fordul elő legnagyobb százalékban. A mederanyag nehéz ásványai közt sok a muszkovit, a limonit, a gránát, az amfibol és a piroxén, könnyű ásványai közt leggyakoribb a kvarc, a plagio- klász és a szarukő. A piroxének hiányzanak a lebegtetett hordalékból, viszont a piroxénekről tudjuk, hogy a Körösök vízgyűjtőterületéről származnak. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a lebegtetett hordalékanyag a Körösök vízgyűjtőterületénél távolabb fekvő területekről került a Tiszába. Ezeken a távolabb fekvő területeken a kristályos palaanyagok az uralkodók. A görgetett hordalék átmenetet képez a meder- és a lebegtetett anyag között. Ásványainak egy része az andezit-dácit területekről (amfibol, piroxén, klorit, gránát, cirkon), amíg más része a távolabbi kristályos pala területről való (muszkovit, turmalin, epidot, mikroklin). A hordalék legjellemzőbb sajátságainak és ásványtani összetételének ismertetése után a Tisza hordalékszállítását mérőállomásonként tárgyaljuk. A Tiszán az alábbi hat mérőállomás adatait ismertetjük: a) Záhony b) Razompuszta c) Polgár d) Ti szabó e) Tápé f) Szeged A hordalékviszonyok állomásonkénti tárgyalása után a Tisza hordalékszállítására vonatkozó adatainkat külön fejezetben foglaljuk össze. 33. A tiszai hordalékmérések eredményei az egyes mérőállomások szerint a) Záhony A záhonyi hordalékmérő állomás a záhonyi közúti híd alatt az 55. VO. szelvényben van. A méréseket 1942. VII. hó 29-én indítottuk meg, és azok, rövidebb-hosszabb megszakításokkal, 25 hónapon át tartottak, s nagyjából jellemzik az 1942—1943. és 1944. év hordalékjárását. Az említett időszakban csupán 26 mérést végeztünk. A hordalékmérő állomás működése 1944. július hó végétől szünetel. Mivel annak idején Záhonynál kezdtük meg a szabatos hordalékméréseket, a mérések végrehajtása még nem volt olyan rendszeres, mint jelenlegi hordalékméréseink. így pl. a mérések végzése alkalomszerű volt és megfelelő hordalék- fogó hiányában a görgetve szállított hordaléksúlyt Záhonynál még nem mértük. A mederanyag vizsgálata sem volt rendszeres, mert a mederanyagot csak néhány alkalommal, a hordalékmérésektől függetlenül vizsgáltuk meg. Záhonynál a Tisza már síkvidéki folyó. Ennek megfelelően ezt a folyószakaszt viszonylag kis esések és vízsebességek jellemzik. Az esés kisvíznél mintegy 7 cm/km, középvíznél pedig kb. 9 cm/km. 376
