Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
lódó vízgyűjtő területről származó hordaléknak, valamint a Sió torkolata körüli dunaszakasz kimélyülő jellegének a következménye. Természetesen a bajai mérési eredmények alapján is meghatároztuk a hordaléktöménységnek és a hordaléksűlyoknak a vízhozammal és a vízsebességgel való kapcsolatait. Az összefüggéseket külön nem közöljük és a részleteket illetően a 72. és a 20. fejezet összesítő ábráira utalunk. 31. A dunai hordalékkutatások eredményeinek összefoglalása A Duna hordalékának általános, valamint az egyes állomásokon végzett hordalékmérések eredményeinek részletes ismertetése után célszerű, ha a hordalékkutatások eredményeit röviden összefoglaljuk. A görgetett hordalékszállítás a Duna Gönyű feletti szakaszán a legjelentősebb. Ezen a szakaszon a nagyarányú mederváltozások következtében a görgetett hordalékszállítás általános érvényű meghatározása lehetetlen. Tapasztalataink szerint a Dévény és Gönyű közötti Felső-Dunán a görgetett hordalékszállítást mindig csak bizonyos meder állapotra vonatkozóan tudjuk rögzíteni. Ismételten hangsúlyozni kell tehát, hogy a felső-dunai görgetett hordalékszállításra vonatkozó adataink csupán a mérési időszakra tekinthetők jellemzőnek. Az említett nehézségek ellenére megállapítható, hogy a Felső-Dunán az évi átlagos görgetett hordalékszállítás Gönyűtől felfelé haladva mintegy 75 000—400 0Q0 m3/év értékek között változik. A Gönyű alatti szakaszon a görgetve szállított hordalékmennyiség lényegesen lecsökken. A nagybajesi igen alacsony görgetett hordalékszállítás valószínűleg a viszonylag kevés számú mérésből levezetett közelítő összefüggések eredménye. Dunaalmástól Sztálinvárosig nem nagy a görgetve szállított hordaléksúlyban bekövetkező változás. Fajsznál és Bajánál ismét nagyobb lesz a hordaléksúly, ami azonban már a nagymértékű szemnagyságcsökkenés következménye. A legnagyobb vízállásoknak megfelelő görgetett hordalékszállítás lefelé’ haladva fokozatosan csökken. A Dunaremete és Nagybaj cs közötti ellentétes változásnak az az oka, hogy Dunaremeténél a szétterülő nagyvizek nagyobb hordalékszállítóképessége nem érvényesülhet. A görgetve szállított hordalék átlagos szemnagysága a Gönyű feletti szakaszon 5—15 mm, sőt a Dunaremete feletti szakaszon még ennél is durvább hordalékot szállít a Duna. Dunaalmástól lefelé a görgetett hordalék összetétele változik ugyan, de átlagos szemátmérője csaknem változatlan. A lebegtetett hordalék töménységének maximuma meglepő állandóságot mutat a Duna teljes magyar szakaszán. Az eddigi mérések szerint valószínűnek látszik, hogy a maximális hordaléktöménység dunaszakaszunkon 700—1000 g/m3 között változik. Az évi átlagos hordaléktöménység már lényeges változást mutat. Dunaremetétől Bajáig az évi átlagos töménység megháromszorozódik. Az évi átlagos hordaléktöménység változásának megfelelően az évenkénti lebegtetett hordalékszállítás is nagymértékben változik. Dunaremetéhez viszonyítva Bajánál a Duna — az eddigi mérések szerint — csaknem nyolcszor több lebegtetett hordalékot szállít évenként. Valószínűnek látszik azonban, hogy ha méréseinket magas vízállásoknál nyert adatokkal is kiegészíthetjük, Dunaremeténél is közel 5 millió tonna/év körüli lebegtetett hordalékszállítást kapunk. 366
