Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
Bajai vízállás, h cm Bajai vízállás, h cm A görgetett hordalékanyagnál az átlagos szemátmérő 0,16—0,30 mm, közepesen pedig 0,3 mm az átlagos szemátmérő. A mederanyagnál az átlagos szemátmérő 0,25 és 1,0 mm között változott az egyes méréseknél. Leggyakrabban 0,3—0,4 min-es mederanyaggal célszerű számolni. A lebegtetett hordaléknál a legnagyobb szemnagyságok általában 0,6—0,7 mm-esek. A görgetett hordaléknál a legnagyobb szemek általában 1—2 mm nagyságúak, kivételesen azonban a görgetett hordalékanyagban 3—5 mm-es kavicsokat is találunk. A mederanyagban a legnagyobb szemek — a görgetett hordalékhoz hasonlóan — 1—2 mm-esek. Ritkábban 5 mm-es kavicsokat is találunk a mederanyagban. Hordaléktómányseg, Chg/m3 1100 1000 900 800 700 600 500 400 137. ábra. A közepes hordaléktöménység és a lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a bajai szelvénynél A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya Bajánál általában valamivel nagyobb, mint Fajsznál. Az arányszám általában 170—300 között változik. Mint láttuk, Nagybajcsnál és Dunaalmásnál a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya magas vízállásoknál volt általában kisebb, és alacsony vízállásoknál nagyobb. Bajánál, csakúgy mint — az említett két állomást leszámítva — az összes többi dunai állomásnál az arányszám magasabb vízállásoknál a nagyobb. A 137. ábra a hordaléktöménységeknek és lebegtetett hordaléksúlyoknak a bajai vízállásokkal való összefüggését tünteti fel, a 138. ábrán pedig a görgetett hordaléksúlyok és a vízállások összefüggését ábrázoltuk. Megemlítjük, hogy mindhárom összefüggés a = h + z vízállások alapján van meghatározva, ahol z = 200 cm. Mindkét ábrán azonban a h valóságos bajai vízállásokat és a h1 = (h + 200) vízállásértékeket is feltüntettük. 364 Vízállás * 200 (m Vízállás *200 cir
