Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
A középsebesség és a vízhozam összefüggését már a 121. ábrán meghatároztuk és most aA = íésa<r=m jelöléseket csak az egyöntetűség kedvéért vezettük be. A fenti három összefüggés szorzóegyütthatóit és hatványkitevőit illetően az a c k = \ , & + / + m = 1 feltételeknek szükségszerűen kielégítést kell nyerniük. Mivel esetünkben a c k = 241 • 0,40 • 0,01 = 0,964 és b + f-+m = 0,086 + 0,325 + 0,590 = = 1,001, megállapíthatjuk, hogy a meghatározott összefüggések szerkesztési és számítási hibáktól mentesek. Számítva az y= 1,815 paraméter-értéket és figyelembe véve, hogy b = 0,086, a Leopold—Maddock-féle összefüggés szerint, a 65. ábra alapján / = 3,76 értéket kapunk, ami a nagymarosi szelvénynél meghatározott / — 3,57-től alig tér el. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a mederkeresztszelvény jellemzőit, valamint a vízsebességek és a vízhozamok alapján a lebegtetett hordalékszállításnak á vízhozam szerinti növekedését kifejező / hatványkitevő értékét adott esetekben általános összefüggésekkel is igen jól meg lehet állapítani. A hidraulikai összefüggések vizsgálatát a görgetett hordalékszállításra vonatkozóan is elvégeztük. A számításokat a 12. fejezetben tárgyalt hidraulikai összefüggésekre terjesztjük ki. A görgetve szállított hordaléksúlynak a vízállásokkal való kapcsolatát már a 117. ábrán meghatároztuk. Eszerint vagyis Gg = 24 /í3,27, «1 = 24, gj = 3,27. Megjegyezzük, hogy a görgetett hordaléksúlyt mindig g/sec-ban fejezzük ki. Ha a nagymarosi szelvénynél meghatározzuk a görgetve szállított hordaléksúlynak a vízhozamokkal és vízsebességekkel való kapcsolatát (lásd a 123. ábrát), az alábbi összefüggéseket kapjuk : Gg = 10-11 • 7 Q4,167, Gg = 450 v£'667 , vagyis Pi = io-37. 7> A = 4,167, «j = 450, ßx = 6,667. 344 \
