Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán

dg = 0,082, a görgetett hordaléknál dg = 0,200, amíg a mederanyagnál du = = 14 mm.

A görgetett hordaléknál 0,200 mm szemnagysághoz v0/=ll,5 cm/sec kritikus fenéksebesség tartozik. A lebegtetési sebesség dg = 0,082 mm szemnagyságnál : Vi = 4,25 cm/sec. Mindkét sebességérték számításánál feltételeztük, hogy a hordalék fajsúlya — 2,65. Ugyanennek a fajsúlynak a feltételezésével a 0,082 mm-es gömb alakú hordalékszemek 20 C°-ú vízben a = 0,57 cm/sec sebességgel ülepednének le. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a fenti feltételezések mellett a 0,082 mm-es szemek úlepedési sebességét — ha szabatosan akarunk eljárni — már nem szabad a Stokes-törvény alapján számítani.

Az 1951. X. 4—5-i mérés adatait felhasználva (d = 0,082 mm, H = 4,09 m és vk = 0,73 m/sec), a telítési töménység,

Ci = 10,6 kg/m3.

Mivel a mért töménység, Ck — 0,0146 kg/m3, — = 0,00137, ami mutatja,.

Ct

hogy a mérés idején a dunavíz távolról sem volt hordalékkal telítve.

Az úgynevezett telítési sebesség, Ck = 0,0146, d = 0,082 mm és/7 = 4,09m értékeket figyelembe véve,

Vt = 0,027 m/sec.

vk

•v,

= 26,6 viszonyszám arra utal, hogy a mért töménység fenntartására a valóságosnál lényegesen kisebb sebesség is elegendő lett volna.

Az 1951. X. 4—5-i mérésre vonatkozóan, ha a középvizek / = 0,085 m/km esését vesszük figyelembe, a két használatos mederállandósági tényező:

14

a = — = 0,53, 27,2

b =

14

4,09 • 0,085

41.

Az 1951. X. 4—5-i mérés eredményei azonban nem általánosíthatók, mert Dunaalmással ellentétben az itteni mérések jelentős szóródást mutatnak. Az eltérések oka valószínűleg a Garam, amely a dunai változásokkal gyakran ellentétes hatást gyakorol a folyó hordalékszállítására. Mivel azonban a Garam hordalékviszonyairól alig tudunk valamit, ezeket a hatásokat ma még nem tudjuk figyelembe venni. így kénytelenek vagyunk ideiglenesen a nagymarosi szóródott eredmények kiegyenlítése útján levezetni összefüggéseinket.

Az eddigi mérések eredményei azt mutatják, hogy Nagymarosnál a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,04 és 0,16 mm között változott. Átlagos viszonyok mellett 0,07—0,08 mm-es lebegtetett hordalékkal számolhatunk. A legnagyobb szemek a lebegtetett hordalékanyagnál elérik az 1,0 mm-t, sőt kivételesen meg is haladják azt.

f

335