Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
+450—500 cm feletti vizek) az egész hullámtéren szétterülve, a magas vízállásoknak és a nagy vízhozamoknak megfelelő nagy görgetett hordalékszállítás létrejöttét megakadályozzák. Nagyhajósnál az 1931—40. évtized vízállásgyakoriságai alapján számítva a hordalékmozgást jellemző mennyiségeket, azt kapjuk, hogy a dunavíz átlagos töménysége kereken 60 g/m3, a folyó lebegtetve mintegy 180 kg/sec hordalékot, görgetve pedig 0,7 kg/sec hordalékot szállít. Ezeket az értékeket a dunaremetei átlagértékekkel összehasonlítva kitűnik, hogy Nagyhajósnál nagyobb a lebegtetett hordalékhozam, de lényegesen kisebb az átlagos görgetett hordalékhozam. Az átlagos értékekből számítva, Nagyhajósnál az évi hordalékszállítás az alábbiak szerint alakul : Lebegtetett hordalék 5 680 000 tonna/év, illetőleg 3 210 000 m3/év Görgetett hordalék 22 000 tonna/év, illetőleg 12 000 m3/év. Megemlítjük, hogy az évi görgetett hordalékszállítás a Nagyhajós alatti mérőállomásokhoz viszonyítva is feltűnően kicsi. Ennek a körülménynek a magyarázata az lehet, hogy az összefüggéseket viszonylag igen kevésszámú mérés alapján határoztuk meg. A lebegtetett és a görgetett hordáiékszállításfolyóhossz szerinti változásának meghatározása céljából természetesen a nagybajcsi mérési eredmények alapján is meghatároztuk a hordaléktöménységnek, valamint a hordaléksúlyoknak a vízhozammal és a vízsebességgel való kapcsolatait is. Ezeket az összefüggéseket azonban külön itt sem közöljük, hanem a 12. és a 20. fejezet összesítő ábráira utalunk. c) Dunaalmás A dunaalmási hordalékméréseket a vízmérce alatt mintegy 40 m-re levő úgynevezett »révház« keresztszelvényben végezzük. A méréseket 1950. Vili. hó 25-én indítottuk meg és azóta — rövid megszakításoktól eltekintve — az 1952. év végéig folyamatosan végeztük. Az 1953. év végéig végzett mérések száma 66. Dunaalmásnál a mérések jelenleg szünetelnek. Újabb mérést előreláthatólag csak magas vízállásoknál fogunk esetenként végezni. A Felső-Dunához viszonyítva Dunaalmásnál a folyó esése már jóval kisebb, aminek következtében különösen a görgetve szállított hordalékmennyiség lényegesen lecsökken. Érdekes, hogy Dunaalmásnál a medret burkoló anyag meglehetősen durva, ami mutatja, hogy Dunaalmásnál a meder eléggé állékony és az egyes árhullámok hatására csak lényegtelen mederváltozások szoktak előfordulni. A dunaalmási keresztszelvényben 7 állandó függélyt jelöltünk ki. Ezekből a függélyekből vettük a vízmintákat és a mederanyagmintákat, és ezekben mértük a fenéken szállított hordaléksúlyt, valamint a vízsebességeket is. Példaképpen megemlítjük az 1951. VII. 16-i mérés eredményeit. Ezen a napon a vízállás +302 cm volt, vagyis alig valamivel magasabb, mint az 1931—40. évi 274 cm-es középvízállás. A nedvesített keresztszelvény területe, F = 2517,48 314
