Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
VI. HORDALÉKVIZSGÁLATAINK A DUNÁN 29. A Duna hordaléka A Dunán lefelé haladva a hordalék mennyisége, szemnagysága és mozgásának módja rendkívül nagy változatosságot mutat. A magyar Duna-szakasz hordalékmozgásának különleges jelleget ad a Gönyű feletti nagyesésű folyószakasz, amely közvetlenül kapja az Alpokból lezúduló durva kavicshordalékot. A Felső-Dana hordalékszállításának jellegzetességéhez tartozik a Szap környéki nagymértékű eséscsökkenés. A szapi eséstörés különben a magyar Felső-Duna kialakulásának legérdekesebb geológiai adottsága. A Felső-Duna különleges sajátságainak következménye, hogy bár a görgetett hordalékra vonatkozó mérések legelőször éppen ezen a szakaszon indultak meg, mégis erre a szakaszra vonatkozóan tudjuk a legkevésbé pontos adatokat megadni. A Szap—Gönyű alatti szakasz a hordalékszállítás szempontjából már kiegyensúlyozottabb, és a hordalékviszonyok az eddig végzett mérések alapján jobban jellemezhetők, mint az eséstörés feletti Duna-szakaszon. A Gönyű feletti szakaszon a leglényegesebb a görgetve szállított hordalék. Az 1936—1937. években végzett néhány teljes keresztszelvényre kiterjedő mérés alapján az évi görgetett hordalékmennyiséget a Felső-Dunán a szerző mintegy 660 000 m3-re becsülte. Ehrenberger Bécsben végzett mérései szerint a Duna hordalékszállítása Bécsnél valamivel kisebb az előző értéknél. A csehszlovák vízügyi szolgálat bizonyos megfontolások alapján 500 000—700 000 m3-re becsülte az évi átlagos hordalékszállítást. Később újtípusú hordalékfogó készülékkel Károlyi Zoltán végzett méréseket. Károlyi 1941 — 1949. között az oroszvári, rajkai és bősi szelvényben mintegy 12 mérést végzett. Mérési eredményeit elméleti meggondolásokkal értékelve azt találta, hogy Gabcikovónál (Bősnél) évi átlagban csak mintegy 35 000 m3 görgetett hordalék mozog. Károlyi későbbi mérései, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inztézet legújabb mérései arra engednek következtetni, hogy az említett értéknél a valóságban lényegesen több hordalékot szállít a Duna. Túl messze vezetne, ha a Felső-Dunán végzett eddigi hordalékméréseket akár csak vázlatosan is ismertetnénk, ezért inkább csak röviden a mutatkozó nagy eltérések magyarázatát kíséreljük megadni. Közismert, hogy a Felső-Dunán a kimélyülő és feltöltődő szakaszok — részben a szabályozási munkálatok hatására, részben pedig a folyómeder és esések adottságától függően — folytonosan változnak. A mérési eredményekben mutatkozó nagy eltérések tehát elsősorban onnan származnak, hogy egyes méréseknél a kimélyülő, más méréseknél a feltöltődő szakaszok igen nagy295
