Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
■ Az a) feltétel a gyakorlatban rendszerint nincsen kielégítve. Hogy a részecskéknek a gömbalaktól való eltérése milyen változást jelent, azt majd külön fogjuk vizsgálni. A b) feltétel kielégítése könnyű, mivel a gyakorlatban a részecskék ennek a feltételnek általában megfelelnek. Az eddigi kísérletek szerint csúszás a víz és a hordalékrészecske között nem lép fel. A c) feltétel részbeni kielégítése a valóságban igen egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a súlyerő és az áramlási ellenállás nagyságra nézve egyenlő legyen, vagyis hogy az a> ülepedési sebesség kialakulhasson, a részecskének bizonyos gyorsulási úthosszra van szüksége. A kísérletek eredményei szerint ez az út, illetőleg a gyorsulási idő kicsiny, pl. 0,05 min-es részecskéknél 0,003 sec idő eltelte után az ülepedési sebesség állandónak tekinthető. Az ülepedési sebesség időbeli változását D. Ja. Szokolov professzor a tehetetlenségi erőkből származó ellenállások hatásának figyelembevételével vizsgálta. Szerinte a részecske által a függőleges irányban lefelé megtett y út a határtalan mélységű ülepítőben a t = o° idő után elérhető állandó ülepedési sebesség (cod) függvényében a y = m log 0,5' 0,434 ’ (3) összefüggésből számítható ki, és ha yx a részecske és y a víz fajsúlya, Cd a későbbiekben ismertetendő súrlódási együttható és d a részecske átmérője, a z változó értékét az alábbi összefüggés határozza meg : 3 Co(Od 2 d (7i — y) Számításai szerint d = 0,09 mm-es homoknál z = 720 d = 2,75 mm-es homoknál z = 72 z fenti értékeit felhasználva, d = 0,09 mm-es szemátmérőnél y = coé (t - 0,0019), (3a) illetőleg d — 2,75 mm-es szemátmérőnél y = m (t — 0,019), (3b) ami bizonyítja, hogy különösen kis szemnagyságoknál már a legrövidebb idő eltelte után is a valóságos ülepedési sebesség állandónak tekinthető. Szokolov vizsgálata különben azt mutatja, hogy az ülepítésnél számbajöhető szemnagyságoknál a valóságos ülepedési sebesség az ülepedési idő növekedésével, ha rendkívül kis mértékben is, de állandóan növekszik. A fentiekből kitűnik, hogy a valóságban még a legcsekélyebb ülepedési mélységnél is a c) feltétel, a határtalan ülepedési mélységet illetően ki van elégítve. A Stokes-törvény idevonatkozó feltétele szerint azonban nemcsak az ülepedés irányában, hanem arra merőleges irányban is elméletileg végtelen 27
