Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
mozgásra vonatkozó legújabb vizsgálatainál a hordalékmozgás módjának egy ilyen felosztását a későbbiekben részletesen is ismertetjük. Mindaddig, amíg a hordalékmozgást egyes vizsgálatoktól függetlenül, általánosságban kívánjuk tárgyalni, véleményünk szerint a legmegfelelőbb a kettős felosztás, vagyis az ugráló-lüktetésszerű hordalékmozgást a görgetett hordalékmozgáshoz sorolva a hordalékot célszerű a) görgetett hordalékra és b) lebegtetett hordalékra f elosztón i. a) A görgetett hordalék a mederfenéken csúszva, gördülve mozog. Az érintkezés a mederfenékkel tehát állandó, kivéve egész rövid szakaszokat. Előfordul ugyanis, hogy a fenéken csúszó, gördülő hordalékszem egy-egy nagyobb hordalékszemen vagy más akadályon átugrik, és ilyenkor a mederfenékkel való érintkezés rövid távolságra megszakad. A görgetett hordalék mozgásánál egyik legfontosabb kérdés annak a határállapotnak meghatározása, amelynél a fenéken nyugvó hordalékszem éppen megindul. A másik lényeges kérdés — amely különben a lebegtetett hordalék mozgásánál is fennáll — a görgetve szállított hordalék mennyiségének meghatározása. A görgetve szállított hordalék mennyisége a természetes vízfolyásokban nagy változatosságot mutat. A változás nemcsak a vízfolyás keresztszelvénye szerint jelentős, hanem a vízfolyás vízjárásától is nagymértékben függ. Vannak folyók, illetve folyószakaszok, amelyeknél csak bizonyos vízállásoknál van görgetett hordalékmozgás. Ez főképpen a kisebb, hegyvidéki folyókra jellemző. Ezeknél alacsony vízállásnál nem jut energia a hordalék mozgatására, a hordalékszemek fokozatosan — először a durvább, majd a finomabb szemek — lerakódnak és csak egy újabb árhullámnál indul meg újra az általános hordalékmozgás. Nagyobb síkvidéki folyóknál, ha nem is egy keresztszelvényen belül, de a folyó hosszabb szakaszát tekintve, a hordalékmozgás folyamatos jelenség. A hordalék mennyiségében azonban a síkvidéki folyóknál is nagy különbségek lehetnek. Már itt megemlítjük, hogy a görgetett hordalék mennyiségének meghatározása a legnehezebben megoldható feladat a hordalékmozgásnál. A kérdés annyira összetett és bonyolult, hogy bár rendkívül sok vizsgálatot és mérést végeztek ennek a kérdésnek a felderítése érdekében, megnyugtató megoldást ez ideig még nem sikerült találni. b) .4 lebegtetett hordalék mozgását a görgetettel szemben legjobban az jellemzi, hogy a hordalékanyag a vízben lebegve, a vízsebességgel közel azonos sebességgel mozog. Általában a lebegtetett hordalékmozgás kiegyensúlyozottabb, mint a görgetett hordalékmozgás. A változások kevésbé élesek és mindig bizonyos átmenettel történnek. A hordalékot lebegésben tartó erő természetesen állandóan változik és ennek megfelelően a lebegtetve szállított hordalék milyensége és mennyisége is állandó változásnak van kitéve. Ha csökken a hordalékot lebegésben tartó erő, akkor a durvább hordalékszemek lebegése fokozatosan megszűnik, viszont ha növekszik a lebegtető erő, esetleg a mederfenékről további, nagyobb méretű szemcsék kerülnek lebegésbe, azonban mindig fokozatosan, a finomabb szemnagyságoktól kezdődően. A lebegtetett hordalék leginkább a kisesésű folyószakaszokra jellemző. A nagyesésű folyószakaszokon nem a lebegtető erő elégtelensége miatt, hanem finom hordalékanyagok hiányában, a görgetett hordalék mennyiségéhez viszonyítva, általában kisebb a lebegtetett hordalék mennyisége. Mind a görgetett, mind a lebegtetett hordalék mozgásánál a működő erőket, valamint a vízfolyás hidraulikai elemeinek a hordalék milyenségével és mennyiségével való összefüggéseit külön fogjuk részletezni. 9* 19
