Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
6. Pernyés talajszilárdítás
79 b./ 7 kg/m^ cement és 21 kg/m2 pernye alkalmazása esetén 20 - 7 = = 13 kg/m2 13 kg/m2 Az a,/ esetből 60 % felületet a b./ esetből 40 % felületet feltételezve az átlagos cementmegtakarités 17,2 kg/m2 Ez a megtakarítás a cement 600 Ft/t telepi árát figyelembevéve 10,32 Ft/m2 értéket jelent. Kétségtelen az Is, hogy a cement felhasználással szemben, a pernye gépi kinyerésével, a többlet kötőanyag szállításával /8 kg/ 2 2 m / mintegy 2-3 Ft/m többletköltség jelentkezik, amit viszont csökkent az erőműben a pernye hidromechanizációs szállításának elmaradásával járó megtakarítás. Mindezeket a számításba véve,a per- nyéstabilizáció alkalmazása esetén a cementes szilárdítással szemp ben 7-8 Ft/m megtakarítás elérhetőnek látszik. 6.2 A pernyés szilárdítás jelentősége a vízépítés szempontjából Bár az alkalmazás körülményei még nem teljesen tisztázottak, a nagyszámú kísérlet bebizonyította, hogy mind a kőszén, mind a barnaszénpernye gazdaságosan használható földművek stabilizálás sához. Hazánkban különösen a bamaszénpemyék fontosak, mert a savanyú pernyék mennyisége kicsi. A vízépítés szempontjából a pernyés szilárdítás főleg az alábbi két tényező miatt lényeges: a. / A szilárdítandó munkahelyek és a hőerőművek egyaránt általában vízfolyások mentén helyezkednek el; tehát vizi szállítás megoldhatja a pernye közúti szállításának ismert nehézségeit. b. / Erőmüvek közelében az útalap szilárdítása mellett előtérbe kerülhet földművek, töltések, vízzáró rétegek készítése, tiszta pernyéből, vagy cementtel szilárdított pernyéből C5D • l
