Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
5. Meszes talajszilárdítás
65 teherbiróképességet lehetett biztosítani. Az 1961. őszi mérések szerint a behajlás általában 0,4 - 0,6 mm, csak egyes pontokon éri el az 1,1 - 1,3 mm-t. A kézsmárk-büttösi összekötő út 18,5 - 27,0 km szakaszán a 7 cm itatott aszfaltmakadám alapja 8 cm makadám /hengerelt/ és 20 cm kavicsos mechanikai stabilizáció. Az 1965. évi rendkívül csapadékos időjárás miatt - építés közben - a makadámhengerlésen repedések és alakváltozások keletkeztek. A zúzottkőréteg beépítésekor ugyanis a forgalom nedves kötött talajt hordott az útra, a zúzottkőréteg hézagaiban felhalmozódó viz pedig a kötött talajt és a mechanikai szilárdítás felső rétegét elnedvesitette. A romlásokat úgy sikerült helyreállít»’”', hogy az elnedvesedett sáros réteghez p- fellazítás után - 7 - 20 kg/m mészhidratot vagy cementet kevertek és a most már folytonos szemeloszlású, elhabarcsositott anyagot visszatömték. 5.4 A meszes szilárdítás vizépitésl lehetőségei A vizépités szempontjából nagy feladatok várnak a meszes szilárdításra:- Az árvízvédelmi közlekedési úthálózat fejlesztése során szilárdítandó töltéskoronák jelentős része kötött talajú, ahol elsősorban a meszes szilárdítás lép előtérbe. E felületek szilárdítása igen fontos a kedvezőtlen időben folyó árvízvédekezés miatt.- Kötött, repedezett, szikes talajok szivárgáscsökkentése e- lőnyösen megoldható meszes szilárdítással.- Mésszel javítva olyan kötött talajok is felhasználhatók é- pitőanyagként /pl: .töltésépítés/, amelyeket egyébként nem szabadna beépíteni.
