Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
4. Bitumenes talajszilárdítás
53 Újabban a homokos talaj szilárdítását bitumenes anyagok hozzáadásával kísérelték meg és kedvező eredményeket értek el ßH» 4.5 A bitumen előkészítése Az alkalmazott bitumenes anyagok« aszfaltcement .aszfaltpárlatok és emulziók, útolajok és kátrány esetében a bitumennel szilárdított út állandó, rendszeres fenntartást igényel C7Ü* Különösen fontos az út ellenőrzése és javítása közvetlenül a forgalomnak való átadás után. A kátyúk helyét évente többször le kell tisztítani, bitumennel bekenni és az építéshez felhasználttal azonos keverékkel kitölteni. Ez a munka annál gazdaságosabb, minél kisebbek a kátyúk. Ha a felületen bitumenszegény foltok tapasztalhatók, permetezést alkalmazunk. Ahol a felület kötőanyagban dús, homokot szórunk ki. Azokon a helyeken, ahol a tervezett profiltól 5 mm-nél nagyobb eltérést tapasztalunk, a mélyedés határait profilléccel meghatározva, krétával kijelöljük. Ezeken a helyeken a betömöri- tett szilárdítást 5-7 cm vastagságban fellazítjuk, előzetesen megkevert talajjal pótoljuk a hiányt, majd a felszint gondosan tömőp ritjük. A javított felületeket 1 kg/m mennyiségű higitott bitumennel lepermetezzük. 4.6 A bitumenes szilárdítás vízépítési lehetőségei A bitumenes szilárdítás az előzőekben ismeretett kedvező tulajdonságai miatt, a vízépítés szempontjából legfontosabb stabilizációs módszer. A bitumenes szilárdítás ugyanis: a. / kedvezőbb rugalmassági jellemzőkkel rendelkezik, mint a többi eljárás, tehát az altalaj mozgásait könnyebben, repedés nélkül képes követni és a dinamikus igénybevételnek jobban ellenáll ; b. / fagy érzékenysége kisebb, a hőmérsékletváltozásból származó erőket rugalmasan veszi fel, és végül, a vizépités szempontjából talán legfontosabb tulajdonsága c. / vízzel szemben való ellenállása, hogy viz alatt is megtartja rugalmas tulajdonságait, áteresztőképessége kicsi.
