Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
4. Bitumenes talajszilárdítás
Az I960 óta épített hasai kísérlet.', szakaszok tapasztalatai szerint a hígított bitumen az ország felületének közel 20 %-ót borító futóhomoktalaj legkedvezőbb stabilizáló anyaga Ü5U. A bitumenes szilárdítás általában akkor vízálló, ha a kb. 4,5 % hígított bitumen mellett 2 %-nyi mészhidrátot vagy cementet Is adagolunk. Cslllámos folyami és balatoni homokok esetében a hígított bitumen adagolása gyakran nem eredményezett kellő szilárdságot. A futó homokjaink annyira homogének, hogy a bitumenigényt nem szükséges minden esetben meghatározni: a szokásos 15 cm tömör p P rétegvastagság esetében 12-14 kg/m hígított bitumen és 5 kg/m mészhidrát vagy cement adagolása megfelel. A homok víztartalma és a bitumenadagolás összege kb. 2 %-kal nagyobb legyen, mint a talajfajta módosított Proctor-vizsgálat szerinti legkedvezőbb /kb.7- 9 %-qb/ tömörítési víztartalma. A megkívánt tömörségi fok legalább 92 %. A kötőanyag-szükséglet megállapítására és a kész bitumenes keverék minőségének ellenőrzésére a laboratóriumi Marshall- és Bub- bar-Field-atabilitási vizsgálatot találták a legalkalmasabbnak. Kísérleteket végezték még a Floridai vizsgálattal is. MegP figyelések szerint a külföldön szokásos 11 kp/cm szilárdság heP lyett célszerű 20 kp/cm határértéket megkívánni. Jellemző a szilárdítás VBH-értéke is. A gyakorlatban 20-40 %-os értékeket mértek. A kivitelezés során a nedves homokkal a hígított bitument és a messet vagy cementet korszerű talajmaró segítségével általában az úttükőrben keverték össze. A keveredést akkor minősítették kielégítőnek, ha a keverék szine egyenletesen barna, és a friss keverékből készített minták szilárdsága elérte azoknak a szilárdsági értékeknek legalább a 80 %-át, amelyet ugyanezen keveréknek laboratóriumi keverőgépben való továbbkeverése után mértek. Ezt az eredményt csak korszerű talajmarós keveréssel érték el. Jó minőségű bitumenhomok-keverék állítható elő kényszerkeverőgépekben is. Ez a megoldás főleg régi burkolatok alapként való szélesítésekor került alkalmazásra. Ilyen kísérletek voltak például Kókán és Sövényházán. A szilárdított keveréket minden esetben gumiabroncsos hen