Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
3. Cementes talajszilárdítás
29 d. / Az építmény kritikus pontjai a munkahézagok és burkolatszélek. e. / Az időállóság előzetes tervezéséhez szolgáló módszerek revízióra szorulnak; némelyek túl szigorúak, mások nem elégségesek. Hazai vonatkozásban a cementes szilárdítás alkalmazási lehetősége a legnagyobb, mert a leggyakoribb talajfajták jelentős része cementtel előnyösen szilárdítható. Az újabban összegyűjtött mintegy 250 vizsgálati adat feldolgozása valószínűleg lehetővé teszi a jelenlegi vizsgálatok némi egyszerűsítését. A kivitelezés módját illetően a hazai kísérleti szakaszok megfigyelési adatai alapján megállapították, hogy kissé kötött talajok esetében mezőgazdasági eszközökkel /kultivátor, borona/ is kielégítő eredmény elérhető ugyan, ha az ellenőrzés nagyon gondos. Nagyobb teljesítmény és gazdaságos munka azonban korszerű szilárdító gépek nélkül nem biztosítható. A tömörítéshez a gumiabroncsos henger nélkülözhetetlen C7H» 3.4 A cementes szilárdítás vízépítési lehetőségei A cementes szilárdítás a legrégibb és ennek megfelelően a leginkább feltárt szilárditási eljárás az útépítésben. A vízépítési szempontból - mint ahogy a későbbi fejezetekben látni fogjuk - egyéb megoldások, pl. bitumenes szilárdítás alkalmazása előnyösebbnek látszik. Mindenesetre a cementes szilárdítás egyszerű előkészithetősége olyan előny, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tehát, ha felmerül a szilárdítás építésének szükségessége a vizépitésben, a cementes megoldást - hacsak nem teljesen kizárt - laboratóriumi szinten vizsgálni kell, összehasonlítva más eljárással.,A ténylegesen alkalmazott stilárditás fajtát az elért hatások /pl. szilárdság, vizzáróság, stb./ a rendelkezésre álló gépek és a költségek egybevetésével kell kiválasztani.
