Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)

3. Cementes talajszilárdítás

21 eredményeznek. Ajánlatos a laboratóriumi vizsgálat sorozatot 400- as és 500-as cement különböző cementadagolásával párhuzamosan is elvégezni. Egyes esetekben ugyanis alig mutatkozik különbség a két cement hatása között, tehát gazdaságosabb 400-as cementtel szi­lárdítani. Megjegyezzük,hogy a vízépítési alkalmazás szempontjából kü­lönleges cementek is előtérbe lépnek. Ilyen pl. a Nyugatnémet Pec- tacrete cement, amely portland cementhez kevert adalék révén víz­taszító /a hidratációhoz szükséges vizet a keverés során természe­tesen a Pectacrete cement is felveszi/. Ezzel a cementtel készült szilárdítások vizfelvétele, Így feltehetően vízáteresztő képessége is sokkal kisebb, mint a szokványos cementtel készített szilárdí­tásé. A különleges cementek szélesebb körű elterjedését a nagyobb beszerzési költségek gátolják Cilii. 5.1.3 Kiegészítő anyagok A cementtalaj keverékhez kiegészítő anyagot /pl. meszet, CaClg, stb./ csak akkor indokolt adagolni, ha Jól ellenőrzött la­boratóriumi kisérletekkel bebizonyították, hogy a kivént minőség lényegesen kevesebb cement hozzáadagolásával is elérhető. 3.2 A cementes szilárdítás tervezése és tulajdonságai A tervezés alapelves számítások, segédletek, és laboratóri­umi kísérletek alapján olyan összetétel meghatározása, amellyel készített stabilizáció kielégíti az előirt követelményeket. A követelmények áltálában a szilárdítás egyirányú nyomószi- lárdségára vonatkoznak, különböző tárolási körülmények esetén /ned­ves tér, fagyasztás-felengedés ciklus, stb./, de néhány országban /pl. USA/ megkötik a különböző hatásoknak kitett stabilizációk megengedett súlyveszteségét is. A próbatestek alakjával, a kísérletek elvégzésével és az e- lőirások részleteivel nem foglalkozunk, mert azok elsősorban úté­pítési követelményekhez igazodnak és a hazai irodalomban részlete­sen megtalálhatók [1] .

Next

/
Oldalképek
Tartalom