Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
1. A talajszilárdítás általános szempontjai
7 tartozó talajoknál elsősorban a kedvező szemcseelosztás a fontos. Kedvezőtlen szemcseelosztás esetén a talaj tulajdonságait mechanikai, vagy hidraulikus, illetve bitumenes kötőanyagokkal történő stabilizálással lehet megjavítani. A "C" talajcsoportban a szemcseeloszlás mór alárendelt szerepet játszik, itt a talajalkatrészek ásványi tulajdonságai a mértékadók. Az e csoporthoz tartozó talajoknál a mechanikus talajszilérditás csak kivételes esetekben alkalmazható, mivel a kívánt szemcsefelépités elérésére nagyon sok idegen anyag szükséges. Hidraulikus kötőanyagokkal történő talajszilárdltásuk csak 40 % folyási határig és 15 % képlékenység- ig lehetséges. Nehézséget okoz a kötőanyag elég intenzív összekeverése a talajjal. Bitumenes kötőanyagokkal történő talajszilárdi- tásnál hasonló okoknál fogva a határ 10 % képlékenységnél van. Az égetett mész és a mészhidrát megváltoztatja a talaj szerkezetét és plasztikus tulajdonságait, ezért a meszes talajszilérditás a többi eljárásnál érvényes képlékenységi és folyási határértékek túllépése esetén is alkalmazható. A "D" tartomány tehát az égetett mésszel vagy mészhldráttal való talajszilárditás fő alkalmazási területe. A "D" csoport talajai géppel is nehezen apritha- tók. Irodalom /A talajszilárditás általános szempontjai/ 1 1. Dr. BRAND, W.: Die Bodenverfestigung, als konstruktive und betriebstechnische Massnahme im Erd- und Strassenbau. /Talajszilárditás, mint a föld- és útépítés konstruktiv intézkedése. / Strassenbau-Technik, 1964. júl. /UVATERV/ 2. Dr. GÁSPÁR, L.i Talajstabilizáció az útépítésnél. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965. 3. Dr. KÉZDI, Á. - NAGYVÁTI, B.i Stabilizált talajok szilárdsága. Mélyépitéstudományi Szemle, 1967/11.
