Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
9. Talajszilárdítás bitumenemulzióval
106 9. TALAJSZTLÁRDITÁS BITUMEHEMÜLZIÓVAL A természettől fogva szivós-folyós és viszonylag kemény bitumenes anyagok nem alkalmasak bármilyen ásvánnyal való összekeverésre CÜI. Ahhoz, hogy könnyű és kifogástalan legyen a bevonás, folyékony állapotba kell őket hozni, vagy.másképpen kifejezve igyekezni kell csökkenteni a viszkozitásukat. Ennek az állapotnak a- zonban csak átmenetinek szabad lennie, s az előállitott keverék beépitése után meg kell szűnnie. Ez a cél kétféleképpen érhető el. Vagy hevítéssel, és megfelelő oldószerek /hígított bitumen és forró kátrány/ hozzákeverése útján a viszkozitás csökkentésével, vagy a kötőanyagnak emulzióvá átalakításával. Az első helyen említett két eljárásnál a folyósítást kisebb - nagyobb mértékben hevítéssel érik el. Az oldószernek eltávolítása, amely a kötőanyag eredeti viszkozitásának helyreállításához okvetlenül szükséges, a tömör szerkezetű szilárdításoknál erősen megnehezített. A kötőanyag megmerevedése nagyon elhúzódik, úgy, hogy az inkább kenőanyagként hat. Az emulzió lényeges előnye, hogy felhasználásra kész állapotban szállítható az építési helyre. Az emulzió úgy deffiniálható, mint két egymásban nem oldható anyagból álló rendszer. Ezen anyagok egyike jelen esetben a bitumen, amely néhány ezredmiIliméter átmérőjű mikroszkópikus finomságú cseppecskék alakjában a diszpergáló, vagy elosztó fázisban van elosztva. Ezt az állapotot gyorsjáratú emulgáló gépekben érik el. Az u.n. emulgátorok és stabilizátorok, amelyeket kis mennyiségben adnak hozzá a gyártásnál a bitumenhez, a mechanikai úton kapott bitumenrészecskéket más adalék nélkül nagyon hamar ismét folyékony- nyá teszik. Ezek a reakciók a keletkezett cseppecskéket rendkívül finom védőhártyával vonják be, amely nemcsak az összefolyást hátráltatja, hanem a keverési folyamat alatt is mindaddig megmarad, a- mig az ásványszemcsék teljesen be nem vonódnak. Az emulgátorok kémiai természete nagyon különböző s esetről-esetre a legkülönbözőbb igényeknek és alkalmazási céloknak megfelelően alkalmazzák őket. Elvileg két emulziófajtát különböztetünk meg, az anionaktiv /alkalikus/ és a kationaktiv /savanyú/ emulziókat. Mivel a kőzet
