Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)

8. Mezőgazdasági, erdei és felvonulási utak szilárdítása

96

zik előnybe. A tervezés során nemcsak az építési költségeket.hanem a fenntartási költségeket is figyelembe kell venni. Ilyen körülmények között előnyösebbnek tűnnek a költségesebb, de fenntartást a- lig igénylő megoldások.

Az NBK-ban a mezőgazdasági talajszilérditást 1959-ben kezdték el.C2j. A gazdasági utak szilárdításának gazdaságossága egyrészt a szállítási költségben elérhető megtakarítástól,másrészt az évi szállítási költség nagyságától függ.

Az évi szállítási költséget a következők határozzák meg:

1. / az épités költség összege,

2. / a karbantartási költség összege,

3. / ez az időtartam, ameddig az út használható.

Az évi költségben mutatkozó megtakarítás alapján az építésnek a forgalmi terheléshez kell igazodnia. Ez a viszonylag kiváló minőségű épités mellett szükségessé teszi az egyszerűbb talajszi- lárditásos útépítési módszerek alkalmazását is. Szélső esetben a talajszilárditás teljesen el is maradhat, és azt szabályos időközökben ismételt felületkialakitó munkák helyettesíthetik.

A karbantartás kis forgalom esetén a leggazdaságosabb eljárás. A továbbiakban először egyszerűbb szilárditási munkák jöhetnek szóba, amelyek azonban viszonylag intenzív karbantartási módszerek alkalmazását kívánják meg ahhoz, hogy az utak egész évben járhatók legyenek, majd az építési költség már meghaladja a karbantartási költséget, tekintve, hogy elhasználódással szemben ellenálló útburkolat használata válik szükségessé.

Az 1958 óta épített kísérleti utak alapján a következő szerkezetek javasolhatók:

a. / Igen gyenge forgalom esete /kerékterhelés=l,5 t, csúcsterhelés 100 t/nap/.

1. 12-15 cm vastag teherviselő réteg, szemszerkezeti javítása és szilárdítása, esetleg szilárdítás nélkül.

2. 10 cm vastag záróréteg, mechanikai szilárdítás.

b. t Könnyű forgalom esete /Keréknyomás =

terhelés/:

2 t, 400 t/nap