Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
8. Mezőgazdasági, erdei és felvonulási utak szilárdítása
93 lesség és az alacsony forgalomsürüség miatt ez rendszerint nem megfelelő és nem elégséges. p A felület .lezárásán segíthetünk 2—4 kg/m kátrány iszapos bevonat alkalmazásával is, amelyet egy vagy két munkafázisban tudunk ráépíteni. Az iszapot az építkezés színhelyén állíthatjuk e- 15 koncentrált kátrényiszapból kényszerkeverőgóp segítségével. Halmazállapotát a víztartalom változtatásával a higfolyós és a pépes között tarthatjuk. A kátrányiszap víztartalmának elpárolgása megköt. A szabványok értelmében mezőgazdasági útépítéseknél, a nehezített körülmények miatt, felületi kátrányozásokat és iszapbedolgozási munkákat csak kedvező időszakban, május és augusztus között szabad kivitelezni, hogy a nyári időszak kedvező hatása az úttömörités szempontjából érvényesülhessen. A gazdasági útépítések inkább vannak az építési időjárásra utalva, mint más építési módok. 1961-ben az NSZK szilárdításra vagy egyéb kiépítésre váró mezőgazdasági földútjait 150 ezer km-re becsülték Q.l]. Priemer háromféle kialakítást javasol meszes szilárdítás eseténi 1. / Egyszerű gazdasági utak esetére:- előtömöritett altalaj,- mésszel szilárdított 18 cm vastag talaj, mint teherhordó réteg,- zúzalékburkolat, mint kopóréteg. 2. / Pő gazdasági utak számára:- előtömöritett altalaj,- mésszel szilárdított 15 cm vastag talaj, mint alsó teherhordó réteg,- 10 cm-es traszmész-kavicsbeton, mint felső teherhordó és kopóréteg. 3. / Eossz előtömöritett altalaj viszonyok esetében:- 15 cm vastag talajszilárditás mésszel mint altalaj javítás,- 15 cm vastag mésszel szilárdított talaj mint teherhordó réteg,
