Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
2. Árvízkárcsökkentés sajátos hidrológiai problémái
- 39 - a töltések közti távolságot,- a töltések vonalvezetését,- a töltés keresztszelvényét,- a töltés földanyagát, és- az építési módszert. Mivel a tervezés utóbbi három eleme elsősorban a talajmechanikához, geológiához és vízépítéshez kapcsolódik, kizárólag az első két szemponttal foglalkozunk. A töltések közötti távolság meghatározása a hidrológia egyik klasszikus feladatát jelenti. A sok megoldás közül Ibad-Zade módszerét mutatjuk be [63] . Feltételezzük, hogy a teljes mértékadó vízhozam, a töltések között halad át. A teljes keresztszelvényben a vízhozam /25. ábra/: Q = A1v1 + A2v2 + AjVj /54/ ahol Aj = Bj| . tj ; Ag = Bg . tg és A^ a főmeder keresztszelvénye. Kiemelt töltések esetén a /Bj -Xj/ és /Bg-Xg/ tg területek nem vesznek részt az árvízi vízhozam szállításában. Ennek következtében a lecsökkent kereszt- szelvényben a vizszint lesz, A h értékkel. A töltéseken kivül lefolyó vízmennyiség i /55/ A lecsökkent szelvényben feltételezzük, hogy a vizsebesség 25 SS-kal nagyobb, mint a megfelelő középsebesség. Ez azt jelenti: /Bl-Xi/ tjVj + /Bg-Xg/ 6gVg = 1,25 Ah /xjVj+Byv-j + XgVg/ /56/ így /Bj-Xj/ tjVj + /Bg-Xg/ tgVg A h = ---------------------------- /57/. 1,25 /xjVj + BjVj+XgVg/ ahol Xj, Xg és Ah értékek nem ismeretesek. Az 57. egyenlet mutatja, hogy minél jobban összeszükitjük a medert a töltésekkel és minél kisebb igy az Xj és Xg érték, annál nagyobbak az áramlási sebességek és a töl- tésmagasság. Tehát fokozatos közelitő megoldásról van szó és igy a kiválasztott Xj és Xg értékekhez ezámitani kell az egyenlet alapján a A h értékét és az új V1 “ °1 f7ti + Ah/ I : v2 " °2 f y,t2+ Ah/ 1 számított középsebességek csak akkor engedhetők meg, ha kimosást nem okoznak. Általában a számítást többször meg kell ismételni és fokozatos közelítéssel kapjuk a töltések közötti mértékadó távolságot. 1 = B + Xj + Xg /58/ A 26. ábra jól használható kis vizfolyásokon a töltések vonalvezetésének és magasságának tervezésére, de nagyobb vízfolyások esetén is alkalmas legalábbis az előzetes 25. ábra. A töltések közötti távolság meghatározásánál alkalmazott jelölések AQ = /Bj - Xj/ tjVj + /Bg - Xg/ tgVg
