Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
- 26 között, olyan statisztikai modellt kell kiválasztani, amely stochasztikus folyamatok elvén alapul /pl. Markov láncok/. Hidrológiai folyamotok 1 / ■/ U / Determinisztikus folyamatok Stochasztikus vagy valószínűségi folyamatok (időtől f^^^ímXanyago/m) CM fu99°, sorrend^yetembe véve) 1 , feto véletlen folyamotok Tiszta véletlen folyamatok Nem tiszt^ vetetten^ Stacionárius folyamatok Nem-stacionárius folyamatok (időtől független eloszlás) (Időtől függő eloszlás) í 13. ábra. A hidrológiai folyamatok Tervezési célokra általában az évi legnagyobb árvizi paramétereket alkalmazzák /évi legnagyobb vizhozam, vizállás, stb./. Az esetek legnagyobb részében az éves értékek között nem fedezhetők fel szignifikáns korrelációk. Ez az oka, hogy leginkább tisztán valószínűségi árvizi modelleket alkalmaznak. A legtöbb országban szabványos módszerek állnak rendelkezésre valószinüségi modelleken alapuló statisztikai vizsgálat végrehajtására. Az USA-ban 1%7-ben egységes módszert ajánlott a Vizkészletgazdálkodási Tanács az árvizi valószinüségek meghatározására [37] . Az árvizi valószinüségek becslésére, mint alapmódszert - a log-Pearson III. tipu- sú eloszlást javasolják jelenlegi alkalmazhatósága, a részletes számítási segédletek és számítógép programok miatt. Olyan esetekben azonban, amikor valamilyen információnk van arra vonatkozóan, hogy a jelenséget más eloszlás Írja le, ezt kell alkalmazni, feltéve, hogy valóban elfogadható az okfejtés. A lop-Pearson III. tipusú eloszlás részletes számítási módszerét az irodalomban megtalálhatjuk [37] . Magyarországon, ahogy a II.4. tárgykör részletesen tárgyalja, a gamma III. eloszlás alkalmazását javasolják. A fizikai alapok, mint szélső érték eloszlást, a Gumbel-eloszlást indokolják az évi árvizi események számítására [38] • Nem lehet csodálkozni azon, hogy az éves árvizi paraméterek jellemzésére nincs világszerte elfogadott, egységes valószinüoég eloszlás. Ennek oka többek között, hogy- nincs olyan módszer, amely általános eloszlás érvényességét igazolná;- az illeszkedés ellenőrzésére szolgáló statisztikai próba lehetővé teszi, hogy több fajta eloszlást tételezzünk fel, mert a mintavételek hibából származó konfidencia sáv úgyis olyan széles, hogy abba több eloszlás-függvény "belefér". Legújabban nagyobb figyelmet fordítanak az árvizi események szabatosabb vizsgálatéra. A matematika és a számítástechnika fejlődése lehetővé teszi, hogy az árvizi eseményeket stochasztikus folyamatként számítsuk. Elég nehéz követni ezeknek a tanulmányoknak matematikai részleteit és ezért inkább az alapelveket körvonalazzuk. A probléma természete úgy vázolható, hogy a felszíni lefolyás folyamatos adatsorát vizsgáljuk a [0, t J időszakban, a
