Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
- 13 lí ha jelentős mennyiségű jég Összetorlódik és ideiglenes jégtorlaszt alkot. A jégtorlódáook gyakran a mederszükületek ben lépnek fel, mint pl. éles kanyarokban, vagy hidkereozteződéseknél, eset- 1 oi más fizikai akadályoknál. Ott is előfordulhatnak, ahol a medereséo a meredekből csekélyre vált, vagy azon a ponton, ahol a folyó például terméoze- tes tóba ömlik. Pontos tényező még a jég vastagsága és a folyó égtáji iránya. Ha egy jégtorlasz kialakul, a viz mögötte gyakran olyan gyorsan emelkedik, hogy ennek következtében a jeges árviz vízállás idősora sokkal élesebb, sokkal csúcsosabb, mint egy hóolvadásos árvizé. 1956. márciusában katasztrofális jeges árviz tört a magyar Dunaszakaszra Budapesttől lefelé 200 km hosszúságban 58 töltésszakadás lépett fel. A töltésen túlfolyó viz a Duna jobb partján összesen tehát 74.000 ka-t. A gátszakadások ezer elöntését sikeábra. Hóolvadásből származó tipikus árhullámkép 21.000 ka-t öntött el, a bal parton 53*000 ha-t, lokalizálására kifejtett hatalmas munka eredményeképpen további 150 ha, lillt meggátolni. A magyarországi Dunaszakaszon a jégtorlaszok kialakulásának valószínűsége és igy a jege árviz veszélye a földrajzi és meteorológiai okok mellett a kedvezőtlen meder-viszonyok következménye. Az egyik állandó földrajzi ok az, hogy a Dunán a Dráva-torkolat fölött hosszú szakaszon nincs mellékfolyó, amelynek tavaszi árvize szakaszról-szakaszra feltörné a Duna jégpáncélját. így az árhullám, amelyik a Feloő-Dunáról érkezik, töri fel a jeget, és ha ugyanakkor az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, könnyen veszélyes torlódások léphetnek fel [14] . A Szovjetunió csaknem valamennyi részén fellépnek téli és kora tavaszi árvizek. amelyeket a mederben kialakult jégtorlódáook okoznak. Ilyen esetekben a vizszint néha 16-20 m-re is emelkedik, azaz jelentősen meghaladja a szokásos árvizek magasságát, még igen kis valószínűségi értékeknél is. A hegyi nagyesésü vízfolyásokon, a nagy áramlási sebesség és a felszíni jég ellenére igen veszélyes jelenség léphet fel, ha a vízfolyás fenekén, vagy a vizszint alatt fenék-, illetve kásajég képződik és ez okoz veszélyes torlódást [l5] . c/ Konvekcionálio csapadék okozta árvizek Ezeket az árvizeket konvekciós légmozgás által keltett heves csapadékzónák okozzák. Ilyen esőzés lép fel pl. Dél-Kanadában nyáron, gyakran mennydörgés és villámcsapás kíséretében. Ezek az árvizek rövid időtartamúak és általában kis vízgyűjtőn lépnek fel, valamint városokban, ahol a csapadékelvezető hálózat néha nem elegendő a nagy vízmennyiség elvezetésére. A konvekciós csapadék által okozott árvizek vízhozam-idősora éles csúcsot mutat. A vízhozam gyorsan növekszik és éppen olyan gyorsan csökken. Ezek az árvizek általában nem tartanak tovább néhány óránál, de ezalatt sok helyen nyáron, különösen az épületek alapja és pincéje gyakran viz alá kerül a heves záporok hatására. Gyakran előfordul az is, hogy aluljárókat rövid idő alatt megtölt az ilyen árviz. A Szovjetunióban a hirtelen csapadékból származó árvizek a Távol-Keleten, Kamcsatkában és a Fekete-tenger partján fordulnak elő leginkább. Rendszerint hirtelen lennek fel, elég pusztítóak és előrejelzésük nehéz. Ebben a tekintetben az Amur folyó különösen jelentős, mert itt a csapadék évi mennyiségének kb. 90 a monszun alatt, a meleg évszak—
