Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői
van, mint a répánál. Az öntözés korai depresszív hatásának elkerülése mellett legfőbb cél a burgonya kezdeti erőteljes fejlődésének megindítása. Valószínűleg itt is a feketetarló-öntözés lesz a legcélravezetőbb. A szélsőségesen száraz kora tavaszi időben mód van az idényen kívül — a feketetarló- öntözésen felül — még egy öntözésre. Az öntözési idő megnyújtásával a nyári időszak nagy öntözési csúcsigényét jelentősen enyhíthetjük. Az idényen kívüli öntözés módozatai közül — a TMI tapasztalata szerint — jónak ígérkezik a betakarítás előtti különleges célú öntözés. Miután a burgonyát a laza talajok mellett egyre nagyobb területen a viszonylag kötöttebb talajokon termesztjük, a betakarítási gondok is fokozódtak. Aszályos őszön, az erősen kiszikkadt talajokat öntözéssel porhanyósabbá tehetjük. Ezzel nemcsak a betakarítógépek könnyebb munkáját, de munkavégzésük minőségét is javítjuk. Hüvelyesek A hüvelyesek általában — a szója kivételével — a nem öntözött növények csoportjába tartoztak, de feltételes öntözésüket az irodalom nem zárta ki. öntözésük időpontjául a virágzás és hüvelykötés fenofázisát jelölte meg. A szabatos szántóföldi kísérletek segítségével sikerült kimutatni, hogy a hüvelyesek is az idényen kívüli öntözhető növények fontos bázisát képezik. Borsó. A borsó öntözésének szükségtelensége mellett szólt, hogy mint a legkorábbi vetésű növény sekély gyökérzete ellenére a talaj felső rétegében még elegendő nedvességet talál. Később — amint utóbb bebizonyosodott — szárazság esetén a kifejlett növény evapotranszspirációjához szükséges vízmennyiség már nem áll rendelkezésre. Ez esetben az öntözést meghálálja. Kísérletek is megerősítették azt a gyakorlati megfigyelést, hogy a közvetlenül virágzás előtti vagy a megporzás utáni időszakban hatékony az öntözés. Szabatos szántóföldi kísérletekkel bizonyítani tudtuk, hogy a hagyományos idényben (a virágzás fenofázisában) végzett 60—80 mm-es egyszeri öntözés helyett tél végén, kora tavasszal (a vetést, kelést követően) — ugyanannyi vízmennyiséggel — öntözve, az öntözés hatékonysága növekedett (11. táblázat). A terméstöbblet hagyományos öntözéssel 5,4 q/ha, az idényen kívüli öntözéssel 8,5 q/ha volt. A vetést követő idényen kívüli öntözésnél nem kelesztő öntözést végzünk (az öntözés vízadagja 60—80 mm). Célunk — a talaj felső rétege esetleges vízhiányának pótlásán kívül — elsősorban a talaj mélyebb rétegének átnedvesítése és ezzel a mélyebb gyökerezés elősegítése. Ha a sekély gyökérzetű borsót mélyebb gyökerezésre serkentjük, és optimális vízfelvételre van lehetősége, évek átlagában kiegyenlítettebb és egyben nagyobb termést hoz. A borsó idényen kívüli öntözésével nemcsak a tél végi, kora tavaszi, hanem az előző évi feketetarló—öntözéssel is jelentős terméstöbbletet nyertünk. Az öntözés elsősorban az alacsonyabb fajtáknál volt hatékony. A nagy testű Viktória típusú fajták vegetatív növekedése az idényen kívüli öntözés hatására túlságosan erőteljessé vált. Ez megdőlést okozott, s a száraz szemtermés — az öntözés hatására — nem nőtt. A vízellátottsági és öntözési jelzőszolgálatunk keretében már évek óta szorgalmazzuk a borsó öntözését. 1976-tól kezdve a borsó nagyüzemi öntözése is terjed. Az idényen kívüli öntözés nemcsak a konzervzöldborsó termésmennyiségét, hanem a betakarításkori zsengeségét is nagyon kedvezően befolyásolja. Az elmúlt években a borsó csak egyszeri öntözést kívánt. Nagy a valószínűsége, hogy a mélyebb ter- mőretegű talajokon a borsót idényen kívül csak egyszer fogjuk öntözni. Kivételnek számítanak majd az olyan esetek, amikor kétszeri öntözésre lesz szükség. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a hüvelyesek nagy vízigénye mellett az idényen kívül — a borsó kezdeti fejlődésében — kiadott optimális mennyiségű öntözővízzel a termést jelentősen növelhetjük. Az öntözés hatékonysága azért is bíztató, mert az eddigi eredményt olyan talajon nyertük, ahol az öntözés hatékonysága nagyon kicsi. A borsó fehérjetakarmány-bázisunknak nagyon fontos növénye. Jelentős fehérjeimportunk és a magas világpiaci árak ezen a téren is további lépésre ösztönöznek. Igen nagy előnye ennek az új öntözési lehetőségnek az is, hogy meglevő öntözési kapacitásunkkal már akkor végezhetünk a borsó öntözésével, amikor még meg sem kezdődik a hagyományos idényű öntözés. Növény Borsó Borsó Szója 11. táblázat. A borsó és a szója idényen kívüli öntözésének termésnövelő hatása (Debrecen, központi szántóföldi kísérlet, Hajdúszoboszló) Év Nem öntözött termés Hagyományosan öntözött Idényen kívüli öntözési rend termés q/ha terméstöbblet nyár végi feketetarló öntözés tél végi, tavaszi öntözés q/ha % q/ha % termés q/ha terméstöbblet termés q/ha terméstöbblrt q/ha % q/ha *o 1973 17,7 100 23,9 6,2 135,0 — — — 26,3 8,5 1*8,6 1974 16,9 100 21,5 4,6 127,2 25,2 8,3 149,1 25,3 8,4 '49,7 1974 16,8 100 21,5 4,7 128,0 22,3 5,5 132,7 22,2 5,4 132,1 22
