Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői
törzsét. A nyár végi, idényen kívüli öntözéssel erőteljesebb sarjadzásra késztetjük. Ezzel nem a kaszálások számának a növelése, hanem a gyöktörzsb'sn képződő tápanyagok mennyiségének a növelése a cél. Az ilyen lucerna a következő évben erőteljesebben sarjadzik, hamarabb kaszálható és nagyobb mennyiségű az első kaszálású termés. Ebből a célból szorgalmazták, hogy évente egyszer a lucernát az egyik virágzás késői fenofázisában kaszáljuk. Ügy látszik, hogy ezt a törekvésünket a nyár végi idényen kívüli öntözéssel is — mint újabb megoldással — megvalósíthatjuk. Az már régóta köztudott, hogy meg kell akadályozni a lucerna gyöktörzsének kimerülését, és erre agrotechnikai eszközökkel törekedtek is. A szántóföldi növények idényen kívüli öntözése Hazánk szélsőséges időjárása miatt még a mélyebb talajvízszintű területeken sem beszélhetünk rendszeres idényen kívüli öntözésről. Amint az egyes szántóföldi kultúrák öntözési eredményeiből is láthatjuk, vannak olyan évjáratok, amikor csak tél végén, kora tavasszal tudunk idényen kívül öntözni. Vannak olyan esztendők, amikor mind idényen kívül, mind az idényben öntözhetünk. Viszont az elmúlt néhány év alatt is előfordult olyan esztendő, amikor egyáltalán nem volt szabad öntözni. Az öntözési rendekkel összefüggően ugyanazt mondhatjuk el, mint a mezőgazdaság sok más agrotechnikai rendszeréről. Valamely rendszernek nem kizárólagos kritériuma, hogy annak minden elemét, minden évben hiánytalanul alkalmazzuk. A mező- gazdasági termelés időjárástól függése arra kényszerít, hogy egyes években az időjárástól jobban függő rendszerek végrehajtásában kivételeket tegyünk. E fejezetben beszámolunk az egyes szántóföldi kultúrák idényen kívüli öntözéssel elért eredményeiről. Az elmúlt néhány évben nyílt meg a lehetőségünk, hogy szabatos szántóföldi öntözési kísérletekkel is igazoljuk az idényen kívüli öntözési rend alkalmazhatóságát. A kísérletek adataival párhuzamosan évjáratonként egy-egy térségben végzett nagyüzemi öntözés eredményeit is közöljük. Búza A búza, s általában az őszi kalászos gabonafélék, továbbá a nyár végi vetésű egyéb növények (őszi káposztarepce stb.) a legalkalmasabbak az idényen kívüli öntözésre. Magyarország éghajlata alatt a talajok vízellátottságának alakulása általában lehetővé teszi az őszi vetésű növények idényen kívüli öntözését. A korábban nem öntözött növények ezáltal a leggyakrabban és legáltalánosabban öntözött növényekké válnak. Az utóbbi években a búza keresettsége és nagy világpiaci ára is ösztönzően hat a búza kiterjedtebb öntözésére. Az idényen kívüli öntözés bevezetésének lehetőségét kezdetben a nagyüzemi táblafelezéssel bizonyítottuk. Az 1967—1968-as gazdasági év az őszi kalászosokra nagyon kedvezőtlen volt, már ősszel hiányosan keltek a gabonák. A vízellátottsági hiány a tél folyamán növekedett, az aszály a tavaszi hónapokban is tovább tartott. A nagyüzemek első alkalommal győződhettek meg arról, hogy a hűvös tél vége és a kora tavasz sem tudja minden évben a kezdeti fejlődésben levő, apró, kis testtömegű gabonafélék - mennyiségileg nem nagy — evapotranszspirációs igényét kielégíteni. Az őszi búzatáblák már április elején kezdtek foltonként kisülni. A korábbi években — az idényen kívüli öntözéssel szembeni „hihetetlenség” miatt — a szélesebb gyakorlat számára nem mertük az idényen kívüli öntözést propagálni. Az idényen kívüli öntözés számára ez a szélsőségesen száraz év viszont feloldotta az akadályt. A szaksajtó, valamint az ismeretterjesztés minden eszközét felhasználtuk az idényen kívüli öntözés elterjesztésére. Már a kezdeti táblafelezési öntözési kísérletek is mind a búza, mind az őszi árpa idényen kívüli öntözésének átütő sikerét bizonyították. Az 1968. évi búza és árpa terméstöbblete az 1967. évi nyár végi idényen kívüli öntözés hatását jól tükrözte. Azért szükséges ezt elöljáróban hangsúlyozni, mert az üzemek még mindig idegenkednek az idény utáni — idényen kívüli öntözéstől, mert arra számítanak, hogy lesz eső. Az optimális időben végzett vetés egymagában néhány mázsás terméstöbbletet eredményezhet. Az ilyen fontos terméskialakító tényezőnél nem szabad kockáztatni. Hiábavaló a vetésidő betartása, ha öntözés hiányában 5. táblázat. Az idényen kívül öntözött Bezosztája 1. búza termése, Nagyhegyes, 1968 Búzatermés, q/ha Kezelés borsó búza elővetemény után öntőj öntööntööntözetlen 1 zött zetlen zott 1. Kontroll 19,6 89,6 12,6 20,6 2. N«, P4o* 22,9 28,1 15,6 23,2 3. Ngo P20* 21,6 33,5 18,9 26,9 Trágyázás hatására kapott legnagyobb terméstöbblet (q/ha) 3,3 3,9 6,3 6,0 Kezelés: 1. — 10,0 — 8,0 2. — 5,2 — 7,6 3. — 11,9 — 8,0 * Tiszta hatóanyag, kg/ha 16
