Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői

q/>o 1/hn 3. ábra. Debrecen térségében a fontosabb talajokon gazdálloodó termelőszövetkezetek termésingadozásának szélső értékei A 3. ábra a szóban forgó két időszakban — tala­jonként és növényenként csoportosítva — a legki­sebb és legnagyobb termésmennyiséget ábrázolja. A legnagyobb termésszintet a löszháti terüle­teken érték el. A legnagyobb termésingadozás vi­szont — mind a három növénynél — a réti térség­ben volt. A homok-, illetve homokos talajokon gaz­dálkodó üzemek termésátlagai — Debrecen körzeté­ben — az előbbi két térség átlagai között vannak. A löszháti csernozjom kiemelkedő termőképes­ségét — a mély talajvízszintjén kívül — mély ter­mőrétege, jó víztározó képessége, a talaj jó fizikai tulajdonsága, továbbá jó víz- és tápanyag-gazdál­kodása okozza. A réti talaj szélsőséges termésin­gadozását elsősorban a talajvízszint szélsőséges in­gadozása, időszakos belvizessége, továbbá a talaj rosszabb fizikai sajátossága indokolja. Ma már az öntözés biológiai összefüggéseinek jobb ismeretében könnyen bírálhatjuk a múlt — tévesnek minősíthető — öntözési koncepcióját. A gazdasági kényszerűség azonban nem véletlenül késztette külföldön is az országok mezőgazdaságait arra, hogy a mélyebb fekvésű területeken rendez­kedjenek be öntözésre. A vázolt összefüggésekből világosan látszik, hogy a réti térségek veszélyeztetett területein a termések biztonsága miatt elsődlegesen a meliorációs munkák (vízszintszabályozás stb.) a sürgetőbbek. Talajvízszint-ingadozás. Valamely térségben a több évtizedes átlagban megállapított talajvízszint a vizsgált kérdésekben még nem sokat mond. A ta­lajvízszint állandó mozgásban, változásban van. A talajvízszint évenként, illetve évszakonként és több tényező (csapadék, áradás, öntözés stb.) függvé­nyében változik. A talajvízszint legnagyobb inga­dozását azonban több év összegezett vízellátottsá­ga befolyásolja. Előfordul, hogy egyes térségekben éveken keresztül olyan magas a talajvízszint, hogy a tábla felszíni viszonyainak megfelelően hosszabb- rövidebb időre belvizek is keletkeznek. A szárazabb évjáratokban azonban a réti térségeinkben is több éven keresztül 2,5—3 m alá húzódik a talajvíz­szint. Például az 1972—-76. években az ország mé­lyebb réti térségei is a mélyebb talajvízszintű terü­letek csoportjába tartoztak. A magas talajvízszintnek másodlagos szikesedést okozó hatása időben tehát nem állandó folyamat. Lehetnek évjáratok, amikor öntözés nélkül is a má­sodlagos szikesedés hathat. Vannak olyan évjára­tok, amikor teljes biztonsággal öntözhetünk a má­sodlagos szikesedés veszélye nélkül. Talaj vízszint-jelzés. A vízügyi szervek kiépítették a talajvízszint-regisztráló és -jelző szolgálatot. Az öntözés, illetve az öntözés idejét jelző szolgálat fel­adata, hogy az ország térségeinek talajvízszint- helyzetéről is tájékoztasson. Ezzel az üzemek mind az öntözési, mind a talajvédelmi feladatok ellátásá­hoz igen nagy segítséget kapnak. Talajvízszint-szabályozás. A talajvízszint szabályo­zásának, illetve optimális szinten tartásának kultúr- teehnikai és meliorációs módszerei ismeretesek. Ha­zánkban az utóbbi években — viszonylag nagyobb ütemben — terjedtek el az ezt célzó munkák. A jövőben elsődlegesen a mélyebben fekvő réti térségek meliorációs feladatait kell elvégezni. A termésbiztonság megteremtése céljából — az általá­nos alapvető agrotechnika bevezetése mellett (ide­értve a növények optimális tápanyagellátását is) — elsődlegesen nem a hiányzó víz pótlásáról, hanem a káros víz elvezetéséről kell gondoskodni. A talaj nedvességtartalma Az öntözés szükségességét közvetlen módszerrel, a talaj nedvességtartalmával állapítjuk meg. A nedvességmérés mélysége. A hazai öntözési ku­tatások kezdetén (pl. a kisújszállási kísérletekben) a talaj felső 30 cm-es rétegét nedvesítették át ön­tözéssel. A talaj nedvességtartalmát is 30 cm mély­ségig vizsgálták. Az öntözésre akkor berendezett területek talajvízszintje nagy általánosságban 70— 100 cm mélyen helyezkedett el. Időközben a talaj nedvességmérését a 30 cm-ről 40 cip mélységre //

Next

/
Oldalképek
Tartalom