Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői
q/>o 1/hn 3. ábra. Debrecen térségében a fontosabb talajokon gazdálloodó termelőszövetkezetek termésingadozásának szélső értékei A 3. ábra a szóban forgó két időszakban — talajonként és növényenként csoportosítva — a legkisebb és legnagyobb termésmennyiséget ábrázolja. A legnagyobb termésszintet a löszháti területeken érték el. A legnagyobb termésingadozás viszont — mind a három növénynél — a réti térségben volt. A homok-, illetve homokos talajokon gazdálkodó üzemek termésátlagai — Debrecen körzetében — az előbbi két térség átlagai között vannak. A löszháti csernozjom kiemelkedő termőképességét — a mély talajvízszintjén kívül — mély termőrétege, jó víztározó képessége, a talaj jó fizikai tulajdonsága, továbbá jó víz- és tápanyag-gazdálkodása okozza. A réti talaj szélsőséges termésingadozását elsősorban a talajvízszint szélsőséges ingadozása, időszakos belvizessége, továbbá a talaj rosszabb fizikai sajátossága indokolja. Ma már az öntözés biológiai összefüggéseinek jobb ismeretében könnyen bírálhatjuk a múlt — tévesnek minősíthető — öntözési koncepcióját. A gazdasági kényszerűség azonban nem véletlenül késztette külföldön is az országok mezőgazdaságait arra, hogy a mélyebb fekvésű területeken rendezkedjenek be öntözésre. A vázolt összefüggésekből világosan látszik, hogy a réti térségek veszélyeztetett területein a termések biztonsága miatt elsődlegesen a meliorációs munkák (vízszintszabályozás stb.) a sürgetőbbek. Talajvízszint-ingadozás. Valamely térségben a több évtizedes átlagban megállapított talajvízszint a vizsgált kérdésekben még nem sokat mond. A talajvízszint állandó mozgásban, változásban van. A talajvízszint évenként, illetve évszakonként és több tényező (csapadék, áradás, öntözés stb.) függvényében változik. A talajvízszint legnagyobb ingadozását azonban több év összegezett vízellátottsága befolyásolja. Előfordul, hogy egyes térségekben éveken keresztül olyan magas a talajvízszint, hogy a tábla felszíni viszonyainak megfelelően hosszabb- rövidebb időre belvizek is keletkeznek. A szárazabb évjáratokban azonban a réti térségeinkben is több éven keresztül 2,5—3 m alá húzódik a talajvízszint. Például az 1972—-76. években az ország mélyebb réti térségei is a mélyebb talajvízszintű területek csoportjába tartoztak. A magas talajvízszintnek másodlagos szikesedést okozó hatása időben tehát nem állandó folyamat. Lehetnek évjáratok, amikor öntözés nélkül is a másodlagos szikesedés hathat. Vannak olyan évjáratok, amikor teljes biztonsággal öntözhetünk a másodlagos szikesedés veszélye nélkül. Talaj vízszint-jelzés. A vízügyi szervek kiépítették a talajvízszint-regisztráló és -jelző szolgálatot. Az öntözés, illetve az öntözés idejét jelző szolgálat feladata, hogy az ország térségeinek talajvízszint- helyzetéről is tájékoztasson. Ezzel az üzemek mind az öntözési, mind a talajvédelmi feladatok ellátásához igen nagy segítséget kapnak. Talajvízszint-szabályozás. A talajvízszint szabályozásának, illetve optimális szinten tartásának kultúr- teehnikai és meliorációs módszerei ismeretesek. Hazánkban az utóbbi években — viszonylag nagyobb ütemben — terjedtek el az ezt célzó munkák. A jövőben elsődlegesen a mélyebben fekvő réti térségek meliorációs feladatait kell elvégezni. A termésbiztonság megteremtése céljából — az általános alapvető agrotechnika bevezetése mellett (ideértve a növények optimális tápanyagellátását is) — elsődlegesen nem a hiányzó víz pótlásáról, hanem a káros víz elvezetéséről kell gondoskodni. A talaj nedvességtartalma Az öntözés szükségességét közvetlen módszerrel, a talaj nedvességtartalmával állapítjuk meg. A nedvességmérés mélysége. A hazai öntözési kutatások kezdetén (pl. a kisújszállási kísérletekben) a talaj felső 30 cm-es rétegét nedvesítették át öntözéssel. A talaj nedvességtartalmát is 30 cm mélységig vizsgálták. Az öntözésre akkor berendezett területek talajvízszintje nagy általánosságban 70— 100 cm mélyen helyezkedett el. Időközben a talaj nedvességmérését a 30 cm-ről 40 cip mélységre //