Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Fejér László, dr. Filotás Ildikó, dr. Juhász József, dr. Öllős Géza: Vízellátás kezdetei Magyarországon - IV. A középkori közkutakról a vezetékes vízművekig - fejezetek a magyarországi vízellátás 18-19. századi történetéből

A középkori közkutakról a vezetékes vízművekig.

vajmi fontos hazánkra nézve, melynek számtalan helysége jó minőségű, és mindennemű célra használható vizet nélkülözni kénytelen, holott ezen bajnak orvoslása az érintett kutak előállítása által sok helyütt véglegesen eszközöltethetnék."

Minden jó gondolatot azonban a gyakorlatban kivívott siker fogadtat el a közvéleménnyel, illetve a döntéshozókkal. Zsigmondy e tekintetben sem állt hadilábon a szerencsével, bizonyítva azt, hogy az elméleti felkészültség párosulva a gyakorlati tudással előbb-utóbb a megérdemelt sikerhez vezet. Zsigmondy korának legjobb szerszámait és gépi felszereléseit választotta munkájához, s elsőként a harkányi fürdő bővítésére kiirt pályázatot megnyerve fogott hozzá a gyógyforrás kutatásához. Vállalkozását 1866-ban országra szóló siker koronázta. 37,7 méter mélységből 62,5 fokos hévvizet juttatott a felszínre, s ezzel a fürdőnek máig ható hírnevet szerzett. Az eredményes harkályi fúrást újabbak követték, amelyek egyre inkább növelték meggyőződését, hogy az Alföld ivóvíz-gondjain is az artézi fúrások segíthetnek egyedül. 1872-ban Szlávy József miniszterelnökhöz fordult beadvánnyal, majd a következő évben a Magyarhoni Földtani Társulat szakülésén "Emlékirat az Alföldön fúrandó artézi kút tárgyában" címmel fejtette ki nézeteit. Zsigmondy Vilmos korának legjobb fúró szerszámait és gépi felszereléseit használta, vállalkozásával az alföldi városok ivóvíz ellátásának fejlődését indította el. Az artézi kuZsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi kútfúrás úttörője

I. Fferenc József király megkóstolja Zsigmondy margitszigeti fúrásánál felszínre bukó vizet

tak fúrásának elterjedésére a budapesti Városligetben 1878- ban sikerrel végződő mélyfúrás volt nagy hatással. Ennek nyomán különösen erős vágy ébredt az alföldi városok lakóiban a jó ivóvíz iránt. Az első kezdeményezés - még ugyanabban az évben - Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottságától érkezett, akik már hosszabb ideje sikertelenül próbálkoztak megfelelő kút fúratásával. A Zsigmondy- féle kútfúró cég elvállalta a munkát, s két év múlva a 197,84 méter mély kútból percenként 65 liter, 19 Celsius fokos, közegészségügyi szempontból is kifogástalan víz ömlött ki. Az 1880 júniusában elkészült kútról így lelkendezett a helyi sajtó:

"Artézi kutunk ugyancsak keresetnek örvend. Éjjel-nappal szakadatlanul hemzseg körülötte a sok hordó, kanta s mindenfajta vizes edények csoportja. Ez is fényes bizonyítéka annak, hogy mily szükség lenne a vizet alagcsövezés által más városrészekbe is elvezetni..."