Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete
156. Szitkey László adatgyűjteménye szerint (OVF, 1958.) 157. 1968. október 5-én Kövegy község vízmüvének átadásával az országban elsőként a makói járás vízmű-fejlesztési programja fejeződött be. 158. A víziközmű társulatok az 1960-as évek elejétől néhány év alatt több száz községben tértek át a "bólogató” gémeskutak használatáról a vezetékes vízellátásra. Elsősorban a víziközmű társulatok eredménye, hogy 1998. év végén mindössze öt településen - Fejér megyében, Csősz és Sárszentágota; Nógrád megyében Cserhátszentiván 159. A főosztály munkatársai között Alföldy László, Kardos László és dr. Koltay József foglalkoztak behatóan a megyei (tanácsi) víziközmű vállalatok megszervezésével. 160. 1975. május 6-án a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapáti községben - ünnepélyes keretek között - felavatták az ország ezredik községi vízmüvét! 161. Az 1976-80 közötti időszakban 233 új vízmű- és csatornamű társulat alakult. Ezzel 1980. év végéig az országban eddig megalakult társulatok száma kereken ezerre növekedett. Az ország ezredik víziközmű társulatának megalakítására - ünnepélyes keretek között - 1981. január 15-én, a Békés megyei Battonyán került sor. 162. 5005/78. sz. alatt. Itt kell megjegyezni, hogy az Állami Tervbizottság a program megvalósításához központi keretből többlet pénzeszközt nem biztosított. 163. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az összes társulati beruházásnak kereken felét - több mint három milliárd forintot - ebben az időszakban is közvetlenül a helyi érdekeltek (főként a lakosság) vállalták.A jelentkező nehézségek ellenére segítette a társulati beruházásokat, hogy mind a vízügyi szervek, mind a helyi tanácsok nagy erőfeszítéseket tettek a Vízügyi Alap és a tanácsi támogatások fedezetének lehetséges biztosítása érdekében. 164. A víziközmű társulatok növekvő szerepét és jelentőségét bizonyítja többek között az a tény is, hogy 1983. évben a fővárosban is megalakultak az első víziközmű társulatok. Az első ivóvíztársulat a XII. kerületben (Irhásárok és környékén), az első csatornázási társulat a 16. kerületben (Sashalmon) alakult. Bár a víziközmű társulati eredmények a fővárosban csak igen szerénynek mondhatók, jelentőségük azonban nem elhanyagolható. A fővárosban megalakult víziközmű társulatok tevékenysége ugyanis országosan is felhívta a figyelmet arra, hogy a csatornázás fejlesztése során a városokban is számolni lehet és kell a csatornázási társulatok fokozottabb mértékű szervezésével és működésével. 165. 1990. év végén a községekben élő lakosságnak már 82 %-a közműves vízellátásban részesült. Az 1980-1990 közötti időszakban a víziközmű társulatok vízellátási célra 19,4 Mrd forintot, szennyvízelvezetési (szennyvíztisztítási) célra 7,2 Mrd forintot fordítottak. 166. 1996. június 12-én - a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének (VTOSZ) kezdeményezésre - a Magyar Flidrológiai Társaság előadóülést rendezett a "Flazai vezetékes vízellátási program befejezése" címen, Budapesten. A rendezvény résztvevői egyetértettek a MHT elnökének, dr. Juhász Józsefnek javaslatával - amely szerint: "június 12- e legyen a vezetékes vízellátás napja". (Az ünnepi ülés javaslatát a Társaság 1996. évi közgyűlésén elfogadta.) 167. 1996. június 12-én - a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének (VTOSZ) kezdeményezésre - a Magyar Hidrológiai Társaság előadóülést rendezett a "Hazai vezetékes vízellátási program befejezése" címen, Budapesten. A rendezvény résztvevői egyetértettek a MHT elnökének, dr. Juhász Józsefnek javaslatával - amely szerint: "június 12- e legyen a vezetékes vízellátás napja". (Az ünnepi ülés javaslatát a Társaság 1996. évi közgyűlésén elfogadta.) 168. E rendelet 3. §-a szerinti bankhitelt csak szabályszerűen megalakult, és a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által bejegyzett társulat részére lehetett engedélyezni. A legfeljebb 10 éves lejáratú bankhitel nem haladhatta meg a taggyűlés határozata szerint fizetendő évi hozzájárulás együttes összegének tízszeresét. A rendelet a fizetendő kamatokat 2%-ban, a késedelmi kamatot pedig 7%-ban állapította meg. 169. Időrendi sorrendben nem árt felidézni mindazon pénzügyi szakemberek nevét, akik az elmúlt évtizedek alatt a megfelelő finanszírozási konstrukciót kidolgozták és annak sikeres lebonyolítását elősegítették: Antal Imre, Tutsek Jenő, Ács Mária, Sólyom Tiborné dr., Tordi László, Vuray Károlyné, dr. Potoczky Jánosné, Nagy Béláné és Szabó Attiláné. 170. Ez utóbbi rendelet 2. § (2) bekezdése szerint: "Közmű társulati úton megvalósuló helyi jelentőségű közcélú létesítményeknek a lakossági érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz lakossági hitelre irányadó kamat 70 %-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelező pénzintézetnek megtéríti."Ez a szabályozás - a 70 %-os lakossági állami kamattámogatás - kedvező lehetőséget adott és ad ma is arra, figyelembe véve a lakáscélú támogatások módosításáról szóló 134/ 1997. (VII. 29.) Kormányrendeletben foglaltakat, hogy a társulat a lakosság érdekeltségi hozzájárulására még viszonylag elviselhető kamatterhek mellett (általában 6-8, de max. 10 évre) hitelt vehessen fel. 171. 1985. évtől tovább erősödött a választmányok (szövetségek) működésének önállósága. A Vízgazdálkodási Társulatok 254
