Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXIII. A regionális vízellátó rendszerek kialakítása
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően a XX. század első felében megépült. A térség biztonságos ellátásának érdekében azonban a XX. Század végére szükségessé vált a regionális rendszer kialakítása. A közműves ivóvízellátás története Dorog körzetében is szorosan kapcsolódik a szénbányászathoz. A bánya víztelenítés miatt kiemelt karsztvíz felhasználására épült ki a közműves vízellátás a környező településeken. A vízmű építésén kívül a szénbánya maga végezte a vízszolgáltatást Dorogon, Annavölgyön, Sárisápon, Csokrokon és Tokodon. A sárisápi karsztkút, mely a regionális rendszer egyik fő vízbázisa 1963-1965 között készült el. A Duna parti cső kutakból termelt vizet szolgáltató esztergomi vízmű 1927-ben épült meg. A két várost összekötő vezeték, mely a regionális rendszer gerincvezetékeként üzemel 1948-51 között létesült. A 29,6 ezer m3/nap kapacitású regionális rendszer 15 települést lát el vízzel. Fő vízbázisai az Esztergom Prímás-szigeti három csápos kút és az 1993-ban üzembe helyezett ablakos kút. Ugyancsak parti szűrésű Duna vizet adnak át a rendszernek a táti víztermelő telep kútjai. A sárisápi karsztkút 20 km hosszú távvezetéken keresztül kapcsolódik a rendszerhez. A regionális fővezetékek hossza kb. 80 km, a 47 db víztároló összes térfogata 10,7 ezer m3. A regionális rendszer nagyobb arányú bővítése az 1980-as évek végére történt meg a regionális rendszernek a Pilis hegység községei felé való kiépítésével és a Dorogtól délre lévő településeknek az ellátásba való bekapcsolásával. 2005. őszén megkezdte működését Dorogon, a Kálvária úton létesített karsztkút, mely 3,5-4 ezer m3-es napi kapacitásával tovább növelte a térség ivóvízellátásának biztonságát. Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Az OVH által 1971-ben Szolnok székhellyel alapították a Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot, az 1993 óta Tiszamenti Vízművek Rt jogelődjét. Az öt alföldi megyére kiterjedő működési területen fő feladat a mezőgazdasági vízellátás, az öntözéshez, haltenyésztéshez
