Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXIII. A regionális vízellátó rendszerek kialakítása
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően vízmű hidraulikai rendszerének kiépítése és néhány gerincvezeték építése javít a nyomásviszonyokon. Megvalósult a rendszer számítógépes üzemirányítása, mely a gazdaságos üzemvitel alapja. Északkelet-balatoni Regionális Rendszer A regionális vízmű Balatonfűzfő-Balatonakali közötti partszakasz települései számára szolgáltat vizet. Az egyes települések vízmüveinek összekötése már a térség regionális ellátásának kialakítására 1970-ben készült tanulmánytervet megelőzően megtörtént a Balatonfüred-Balatonalmádi térségben. Itt a Balaton felvidék forrásai (Siske, Kéki, Nosztori, Malomvölgyi, Alsóörsi, Ferenc, Remetevölgyi), valamint néhány part menti kűt bekapcsolásával biztosították az ellátást. Az üdülőterület rohamos fejlődése miatt az 1960-as években a felszín alatti vízbázisok elégtelennek bizonyultak, a nyári időszakban állandóvá vált a vízhiány, különösen az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején. Mivel további felszín alatti vízbázis nem állt rendelkezésre, balatoni vízkivételekre telepített víztisztítókkal, az ún. DEVIG telepekkel igyekeztek a szükséges mennyiséget biztosítani Balatonfüreden és Balatonalmádiban. Ezek telepítése azonban csak ideiglenes megoldást jelentett, így mindkét helyen felszíni vízművek építésére került sor. A Balatonfüredi felszíni vízmüvet 1977-ben helyezték üzembe, akkor 8 ezer mVnap, majd tovább fejlesztve 13 ezer m3/nap kapacitással. A Balatonalmádiban épült vízmű kapacitása 13 ezer m3/nap. A felszíni vízművek üzembe helyezése és a regionális gerincvezetékek kiépítése, valamint a nagyobb térfogatú medencék létesítése (Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Tihanyban, Balatonudvariban) lehetővé tette a regionális rendszer nyugati irányába való kiterjesztését Balatonakaliig és keleten Balatonfűzfő bekapcsolását. Természetesen a bővítés folyamán a helyi vízbázisok bekapcsolása is megtörtént. Ezek közül legjelentősebbek az Aszófői és a Balatonudvari kutak. A regionális rendszer öt építési ütemben történt kiépítése után a vízigényeket fedezni tudja, az optimális üzemeltetés kívánalmait az 1990-es években létesített telekommunikációs hálózat biztosítja. A Zánka és Balatonakali között kiépült 300-as vezeték megépítésének köszönhetően 2000-ben megvalósult az összeköttetés a Nyugat-balatoni és az Északkelet-balatoni Regionális Rendszerek között. Nyirád-Ajka Regionális Rendszer A Nyirádi karsztvíz kutak hasznosítására kiépült termelő telep a Nyirádi Vízelosztó Központ két irányban szolgáltat vizet. Déli irányban a 2 x 600 mm-es távvezetéken keNyirádi szennyvíztisztító mű, oxidációs medence 216
