Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXI. Falvak vízellátása

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően üzembe helyezték a kb. 50 km-es hálózatot. A Jenyei völgyi vízbázis - a csapadéktól függően - 4-6.000 nü/nap mennyiséget tudott szolgáltatni. A vízigény növe­kedése azonban, különösen a szomszédos települések csat­lakozása után, megkövetelte a kapacitás növelését. Ezt a Mohács-Pécs távvezetékhez való kapcsolat kiépítésével ol­dották meg az 1980-as évek folyamán. így a város vízszük­séglete megnyugtató módon - bár a korábban hevesen el­lenzett -vastalanítással tisztított parti szűrésű vízzel bizto­sítottá vált. Zalai aprófalvak példája Gétye, Barlahida, Zalaköveskút A Holló János által 1997-ben alapított "CORVUS-98" Bt. a Gétye Vízmüvet, a Barlahida Vízmüvet, a Zalaköveskút Vízmüvet, valamint a Nádasd-Katafa Szennyvíztisztító Te­lepet üzemelteti, 1998 óta. Az 1994 augusztusában megala­pított Gétye Vízmű négy évig legális üzemeltető és üzemel­tetési engedély nélkül szolgáltatott vizet. Az üzemeltetés szakszerűségével és a szolgáltatott ivóvíz minőségével kap­csolatban kifogások merültek fel. Az ivóvíz magas vastar­talma miatt a lakosság egy része nem is kötött a vízhálózat­ra és az ANTSZ által vizsgált bakteriológiai eredmények is folyamatosan erősen kifogásolható eredményeket mutat­tak. A "CORVUS-98" Bt. működése eredményeként 2006-ra a Gétye Vízmű valamennyi hatósági engedélyhez hozzáju­tott. A jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy már csak el­vétve, az alacsony vízfogyasztás miatt fellépő víz-pangás miatt jelentkezik kifogás. Mivel a vízdíjbevétel az üzemelés alapköltségeit sem fede­zi, ezért folyamatos állami támogatásra szorul a vízmű, amit az üzemeltető évről-évre pályázati bevételekkel igyek­szik pótolni. Hasonlóan a gétyeihez, a Barlahida Vízműnél is a hatósági engedélyek beszerzése volt az egyik elsődleges feladat, ami meg is történt. Zalaköveskút vízműve 2002-ben került a "CORVUS-98" Bt-hez, itt az alacsony vízfogyasztás, illetve a kút elhomokozódása jelent üzemelési gondot. A Nádasd- Katafa Szennyvíztisztító Telep 1998 végén került a "CORVUS-98" Bt-hez. Az üzemeltető célja jelenleg az üze­meltető szervezet adminisztratív irányításának javítása, az automatizálás, a technikai és műszaki fejlesztés. Gétye Vízmű: Üzembe helyezés éve: 1994. Kutak száma: 2 db trícium vizsgálat alapján védett kút. Vízhozamuk: I. sz. kút 105,6 m3/d , II. sz. kút: 79,2 m3/d Tisztítási technológia: PRIMOX vastalanító, 15m 3/ó kapa­citás. Tározó: 22,0 m3-es magaslati betontározó. Ellátott lakosok száma: 163 fő Barlahida Vízmű: Üzembe helyezés éve: 1993. Kút szám: ldb Trícium vizsgálat alapján védett kút. Vízhozama: 430 m3/d A víz arzén tartalma 10-30 g/1 között van, egyike a /néhány/ dunántúli arzénes kutaknak. Tisztítási technológia: nincs, 2009-ig meg kell oldani az ar­zéneltávolítást! Tározó: 12 m3-es hidroglóbusz Ellátott lakosok száma: 184 fő Zalaköveskút Vízmű: Üzembe helyezés éve: 1994. Kútszám: ldb trícium vizsgálat alapján védett kút Vízhozam: 50,4 m3/d Tisztítási technológia: PRIMOX vastalanító, 4,5 m3/ó ka­pacitás Tározó: 18 m3-es beton előtároló Ellátott lakosok száma: 32 fő Falvak vízellátása A 19. század végén az Alföldön Csongrád megyében, Szol­nok és Békés megye déli, Bács-Kiskun megye délkeleti ré­szén a pozitív artézi kutak természetes nyomását kihasz­nálva épültek körzeti vízvezetékek, melyek a "Kúttársasá­gok" tagjai részére az udvarokba, néhány helyen a házakba is bevezetve jó minőségű vizet szolgáltattak. A falvak dön­tő többségében azonban ásott kutak, nagyrészt kifogásolha­2 01 Kis zalai vízmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom