Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően és a szolgáltatóhoz tartozó tágabb környék vízellátását. A külterületekhez közeli városrészek ellátását biztosító veze­ték és további három 2500 m3-es víztároló is megépült. A hálózat folyamatos fejlesztésének eredményeként 1997-re a vízmű rendszer hosszúsága elérte a 750 km-t. A morfológi­ai szempontból erősen tagolt város minden jelentősebb te­rületén biztonságossá vált a vízszolgáltatás, amely hét fő zónára oszlik 410 méteres szintkülönbséget áthidalva, fo­lyamatosan működő 15 gépházzal és 28 tárolóval, melyek összes térfogata kb. 65 ezer m3 (ebből 8700 m3 mély tároló). A korábbi évekhez képest intenzivebb hálózatrekonstruk­ció keretében 2000-től felújították az azbesztcement és a PVC vezetékek mintegy 40%-át. Jelentős előrelépést jelen­tett a városi vízellátás és szennyvízelvezetés teljes irányí­tástechnikai rendszerének rekonstrukciója is. Komló vízmüvének fejlesztése Komló vízellátó rendszerét 1989-ben kapcsolták össze a Pécs részére épített Mohácsról induló tisztított Duna vizet szállító távvezetékkel. Addig az időpontig azonban nagy erőfeszítést kívánt meg a város ellátásának a környező víz­bázisokból való biztosítása. Az 1950-es években létesített víztermelő telepek kútjai nem tudták ellátni a gyors ütem­ben terjeszkedő város igényeit, az 1960-as évek közepén a vízhiány mindennapossá vált. Ekkor gondoltak arra a helyi szakemberek, hogy a Mánfa és Sikonda közti völgyben fel­színen lefolyó összegyűlő karsztvizeket völgyzáró gáttal el­zárják és szűrőberendezésen való kezelés után, átemelőn keresztül juttatják a városba. így állt üzembe 1966-ban a Kőlyuki vízbázis, mely 3000 m3/nap mennyiséggel növelte Komló vízkészletét. Az Orfű környéki bővizű források felhasználását nehezítet­te a víznyerő hely és Komló között húzódó hegygerinc, mely 200 méter magasra való emelést kívánt volna. Az orfűi Vízkő forrás bekapcsolását azonban nagyon ötletes módon, a kőlyuki Gyula forrás víznyelőinek felkutatásával oldották meg. így vezetéken csak a víznyelőig kellett a vi­zet elvezetni, onnan a természetes karsztjáratokon keresz­tül jutott el a Gyula-forrásnál lévő tározóba. A vízkiemelés 1975 végén kezdődött meg. Komló gyors ütemű növekedésével együtt a vízigények is folyamatosan növekedtek. A változatos domborzatú területen épült vá­rosban és a hozzá kapcsolódó kisebb településeken három- zónás vízellátó rendszert alakítottak ki. Az újabb vízbázisok felkutatásával az 1970-es évek derekán sikerült elérni a krónikus vízhiányok megszűnését. Az év­tized második felében végzett hidrogeológiai mérés sorozat azonban azt mutatta, hogy a víznyerő területeken egyértel­műen zsaroló jellegű vízkitermelés folyik, a nyugalmi víz­szintek több tíz méterrel csökkentek. Új kutak fúrására, még melléfúrásos rekonstrukcióra sem kerülhetett sor. A karsztvízre települt vízbázisok, Kőlyuk és Orfű víztermelé­se nagymértékben függ a csapadéktól. Az évtized végére egyértelművé vált, hogy a helyi vízbázisokkal nem biztosít­ható teljes egészében a város növekvő vízigénye. A Mohács felől érkező Duna-víz távvezetékei addigra Pé­csig már elkészültek, így nem volt akadálya annak, hogy a rendszer Komló felé tovább épüljön. A tisztított víz 1989- ben jutott el Komlóra. Az NA 600-as távvezeték állami be­ruházás keretében épült meg Hird településen keresztül a város keleti határában lévő Zobák pusztáig. Itt 2500 m3-es tárolómedence épült a víz fogadására. A tárolótól Komló ellátására 2 db NA 300-as vezetéket fektettek le, mely a leg­magasabb III. zóna hálózatához, illetve az 500 m3-es Som­ági víztoronyhoz kapcsolódik. Az 1980-as évek végén a vá­ros naponta 10 ezer m3 vizet vett át a DRV által üzemelte­tett vezetékből, szerencsésen a legmagasabb övezetben. A bányászat fokozatos felhagyása és a vízdíjak emelkedése miatt a város vízigénye a korábbi fogyasztás felére csök­kent. Mennyiségi gondok nincsenek Komlón, a túlmérete­zett vezetékekben a kevesebb víz hosszabb ideig tartózko­dik. Ez minőségi problémát okozhat, melyet az üzemeltető gyakori hálózat mosatással és fertőtlenítéssel előz meg. Siklós legújabbkori fejlődése Siklós városát és térségét ellátó Tenkesvíz Kft. 1997. április 1-vel alakult meg, és 1997. május 1-én kezdte meg tényle­ges működését. A társaságot 48 térségi önkormányzat ala­pította meg abból a célból, hogy az önkormányzati törvény­ben előírt ivóvíz szolgáltatási és szennyvízelvezetési köte­lezettségüknek megfelelően a településeken e szolgáltatá­A siklósi vízmű irodaépülete 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom