Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A kezelés nélküli vizet adó bázisokon a további vízbeszer­zés lehetősége kimerült, így a svájci kormány támogatásá­val az újkígyósi telepen 1999-ben 6000 m3/nap kapacitású víztisztító technológiai berendezést helyeztek üzembe. A 35 településen élő 190 ezer lakost, ipari, mezőgazdasági üzemeket ellátó Közép Békési Regionális Vízmű a szab­ványnak megfelelő minőségű, átlagosan 26-33 ezer m3/nap vízmennyiséget szolgáltat (csúcstermelése kb. 43 ezer m3/nap átadott víz volt). Három víztermelő telepen 67 kút szolgáltat vizet, melyet 276 km hosszú, NA 600 - NA 150- es gyűjtő, bekötő és ellátó távvezeték szállít a fogyasztók­hoz 2 regionális vízmű telep üzemeltetésével. A térszíni tá­rolók összes térfogata 16,5 ezer m3, a településeken 7575 m3 összes térfogatú víztorony biztosítja az ellátását. A Békés Megyei Vízművek Rt. üzemeltette rendszer működését 7 helyen lévő, 10 számítógépre telepített folyamatirányító program vezérli. A megye másik térségi rendszere hét települést, köztük Orosháza és Szarvas városát látja el a Maros hordalékkúp­jára telepített víztermelő telepről. A kistérségi rendszer 1990-2000 között épült ki, ezt megelőzően a városokban egyedi vízmű működött. Szarvas Az 1900-as évek elején a település különböző részein létesí­tett 8 mélyfúrású, pozitív artézi kút biztosította a vízellá­tást. A közüzemi vízmű 1964. óta üzemel a fokozatosan ki­épített 4 vízmű telepen fúrt 10 db kúttal. A városi vízmű 1997. végéig, a kistérségi rendszer bekapcsolásáig szolgál­tatott vizet. A város mennyiségi igényének növekedését újabb víztermelő telepek bekapcsolásával és a hálózat foko­zatos bővítésével tudták követni. A vízminőséggel kapcso­latos gondok azonban már a kezdetben jelentkeztek. Mind a 10 db kút gáztalanítóval felszerelve üzemelt, de a szab­vány határértékét meghaladó ammónia és arzén tartalom, a víz magas hőmérséklete, a szerves anyag mennyisége állan­dó gondot jelentett. A vízmű telepeken épült térszíni táro­lókból nyomták a vizet a 105 km hosszú hálózatba és az 1000 m3-es víztoronyba. A létesítményt a Békés Megyei Víz­művek Rt. üzemelteti. Orosháza A település vízellátása az 1920-as évek végéig artézi és ásott kutakból történt. Ezt követően a meglévő artézi kutak egy részét és a későbbiekben fúrt kutak vizét felhasználva több körzeti vízelvezető hálózatot alakítottak ki. Két körzeti víz­műnél kis víztorony is működött, egyike jelenleg az Oros­házi Kútmúzeumnak ad helyet. Ezek a körzeti vízvezeté­kek a lakosság 20-25%-ának nyújtottak szolgáltatást. A kü­lön álló kúttársaságokat 1952-ben államosították, majd ösz- szekapcsolásukkal egységes rendszert igyekeztek kialakíta­A Békés Megyei Vízművek Rt. központja ni hálózat bővítéssel és nyomásfokozók létesítésével. A többszintes lakásépítés és a fogyasztói igények növeke­dése szükségessé tette a szolgáltatás színvonalának emelé­sét, korszerűsítését. Ennek keretében a város külterületén megépült a Dózsa vízmű 7 mélyfúrású kúttal, 1000 m3-es társzíni medencével és gépházzal. A vízmű társasági kutak, nyomásfokozók fokozatos kiiktatásával és a hálózat re­konstrukciós munkáinak befejezésével a város vízellátása 1971-től hidroforos üzemmódban már az új vízmű telepről történt. 1974-ben az acélszerkezetű 1056 m3-es víztorony üzembeállításával a hidroforos üzemeltetés megszűnt. Meggyorsult a hálózat bővítése és az igények fedezésére újabb kutak, kútcsoportok létesültek. 1988-ban az elavult acélszerkezetű víztorony helyett 1500 m3-es vasbeton vízto­rony épült. Bár a szolgáltatott vízmennyiség elégséges volt, a víz minő­sége azonban gáz, vas, mangán és arzén tartalma miatt nem felelt meg a szabvány előírásainak. A vízminőség javí­tó program keretében Pusztaföldvár és Csanádapáca közöt­ti területen a Maros hordalékkúpra telepítve 3 kútcsoport- ban 13 termelő kutat fúrtak. A kutak bekapcsolásával, gép­házak és távvezetékek építésével 1992-95 között kialakult az orosházi kistérségi rendszer, melynek üzembe állítása­kor a Dózsa vízmű kútjainak üzemeltetését leállították. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Orosházi kistérségi rendszer Orosházát, Szarvast és további öt települést, összesen 70 ezer lakost ellátó kistérségi rendszer 1990-2000 között két ütemben épült meg. Elsőként Csanádapáca térségében 2 víztermelő telep, a főgépház és az Orosházát érintő, NA 500-as távvezeték valósult meg Nagyszénásig. A második ütemben készült egy újabb termelő telep, tárolóval, vala­mint Szarvas és Csabacsűd ellátását biztosító 17 km-es, NA 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom