Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően rókusi víztorony építése, és mai arca víztornyot és az 1980-as évek végén indultak meg a városi (I-V.) vízmű telepek rekonstrukciós munkái. 1984-ben jelent meg a Vízművek beruházási programjában a számítógép, mely hamarosan megszokottá vált. Az 1987- es év legnagyobb beruházása vízellátás tekintetében a Maty ér - Mihálytelek közötti 300 mm átmérőjű gerincve­zeték kiépítése volt, amely elsősorban a nemzetközi szín­vonalú evezős és kajak-kenu pálya ivóvízellátását hivatott ellátni. 1988-tól kezdetét vette a víztermelést ellenőrző, működtető folyamatirányítási rendszer bevezetése, melybe hamarosan a víztornyokat, majd később a vízmű telepeket is bevonták, s elkészült az üzemirányító központ is, amely a víztermelés irányításának jelentős modernizálását jelentette, a rendszer üzembe helyezésével jelentős víz- és energia megtakarítást lehetett elérni. 1990. legjelentősebb fejlesztése is a folyamat- irányítás automatizálása volt. Ezekben az években új kutak fúrására nem került sor, de szűrőcserékkel és a kútcsoportok frekvenciaváltókkal való felszerelésével lehetővé vált a folyamatos, magas színvona­lú, automatizált szolgáltatás. A 80-as évek végén a piaci értéktől lényegesen alacsonyabb "víz-ár" miatt évről évre újabb rekord víztermelési és fo­gyasztási adatok jelentkeztek. Az átlagos vízfogyasztás a mainak közel duplája volt, emiatt a Szeged alatti vízadó ré­tegek nyugalmi szintje folyamatosan csökkent. A megvál­tozott közgazdasági feltételek a pazarló vízfogyasztást megszüntették, és az a víztermelő kapacitás, amelyik már csak éppen alkalmas volt az igények kielégítésére, ma jelen­tős tartalékokkal rendelkezik, ennek következtében a nyu­galmi vízszint ismételt emelkedése következett be. Jelentős változást hozott a társaság életében a privatizáció. 1994-ben alakult meg a Szegedi Vízmű Kft., majd 2001-ben a Szegedi Vízmű Rt. A társaságban Szeged város tulajdono­si részaránya 51%, míg a francia szakmai befektetőé (Veolia Water) 49%. A két fél közötti szerződés hosszú távra hatá­rozza meg a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit, a fel­adatok megoszlását a szegedi víziközművek működtetésé­ben. Az Önkormányzat tulajdonában maradt a teljes vízi- közmű-vagyon (vezetékek, tárolók, átemelők, technológiai gépek és berendezések), az üzemeltető vízmű, pedig háló­zatbérleti díjat fizet ezek használatáért. A szolgáltatott ivóvíz minőségét független laboratórium vizsgálja, mely 1995-ben épült, s a Környezetvédelmi osztá­lyon belül üzemel. A labor 1996-ban a Nemzeti Akkreditá­ló Testület (NAT) által elismert, regisztrált vizsgálólabora­tóriummá vált, fejlesztése folyamatos (új műszerek beszer­zése, naprakész vizsgálati módszerek alkalmazása, stb.). A társaság privatizáció utáni első legnagyobb beruházása volt egy modern szivárgásvizsgáló gépjármű beszerzése, melynek segítségével lehetőség nyílt a felszínen meg nem 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom