Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második v ilágháborút követően mazó víz látta el - már 1928 óta - a Lillafüredi övezetet, (a szállót és a többi fogyasztókat) valamint a városon keresztül folyó patakot. A városi vízellátás különálló övezeteként épült meg az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején Pereces városrész vízellátása a Felső forrás vízbázisára (340 m Af.) gravitációs üzemben csatlakozva. A szeszélyes vízhozamú forrás időszakonként nem tudta biztosítani az ellátást, ilyenkor az alacsonyabb Anna forrási övezetből szivattyúzással pótolták a hiányt. A vízbázisok és főművek kiépítése mellett természetesen a város különböző övezeteiben a nagyarányú ipari és lakótelepi építkezésekhez kapcsolódva a gerincvezetékek és az elosztóhálózat fejlesztése is megtörtént. A város vízellátó hálózata az 1950-1960-as években több mint 100 kilométerrel növekedett. A környező települések városhoz csatolásával kialakított Miskolc vízellátása, magassági zónákra tagoltan az időjárástól függő karsztvízforrásokból történt. A magasabb szinten foglalt forrásokból időszakosan mód volt az alacsonyabb zónákba történő vízátadásra. Vízszegény időszakban azonban az ellenkező irányú segítségre nem volt mód, így helyi vízhiányok és vízkorlátozások fordultak elő a városban a 1960-1970-es években. A jó minőségű karsztvízből való ellátás a víz időszakos klórozásos kezelésen kívül nem kívánt más beavatkozást. Az erőteljesen fejlődő város vízigénye rohamosan növekedett az 1970-es években. A továbbfejlesztésnek alapvető feltétele volt az időjárástól független, ingadozásmentes vízellátás biztosítása. Ezt felismerve a Miskolci Vízművek saját beruházással és a vízügyi ágazat támogatásával 1973- ban megépítette a maximum 15 ezer m3/nap kapacitású alsózsolcai vízmüvet. Ezt megelőzően a tapolcai vízműnél került sor a kapacitás bővítésére, 1969-ben az ún. új kút kialakításával és bekötésével, mely szivornyavezetéken keA Jósika utcai átemelő gépház vezérlője resztül 5000 m3/nap teljesítménnyel növelte a víztermelő kapacitást. Az alsózsolcai vízmű a magas nitrát tartalom miatt csak egyéb vízzel keverve, szükségmegoldásként használható. A vízellátási gondok enyhítésére még az 1970-es évek folyamán szükségessé vált egy megbízható, állandó víztermelésű, megfelelő minőséget adó, nagy teljesítményű vízmű telep építése. A várostól keletre, kb. 14 km-re a 37. számú út mellett telepített, a Hemád menti kavicsteraszból cső-kutakkal kitermelt vizet szolgáltató ún. Keleti Csúcsvízmű 30 ezer m3/nap vizet tud biztosítani Miskolc város részére. A vas és mangántalanítási technológiával épített vízmű első üteme (15 ezer m3/nap) 1976-ban lépett üzembe, NA 600-as távvezetéken keresztül kapcsolódott a városi hálózathoz. A mind nagyobb vízigények kielégítése érdekében ágazati beruházásban az 1970-es évek közepén kezdődött meg a Sajó-Hernád kavicsteraszra telepített 6 db nagyátmérőjű kút vizét hasznosító Sajólád-Böcsi Vízmű építése. A vasat és mangánt tartalmazó vizet, a levegőztetést követően fekvő, zárt gyorsszűrőkön keresztül tisztítják meg. A vízmű telep kapacitása 50 ezer m3/nap. A vízműtől Miskolc határáig, NA 1000-es SENTAB (feszített beton) távvezeték épült. A városi hálózathoz a SENTAB vezeték folytatásaként 2 db NA 600-as vezetékkel, az alsózsolcai vízműhöz ugyancsak NA 600-as vezetékkel csatlakozik a sajóládi vízmű. Természetesen a vízmű telepeken a szűrők után tisztavízmedencébe kerül a kezelt víz, melyet magasnyomású szivattyúk nyomnak távvezetékeken keresztül a városi hálózatba. Miskolc vízellátó rendszere és a Borsodi Regionális Vízmű között 1970-ben épült meg az NA 500-as kooperációs vezeték, mely igény esetén a Sajóecsegi Vízműből 10 ezer m3/nap mennyiség átadását tette lehetővé a város számára. Miskolc vízellátása szempontjából lényeges változás történt A Jósika utcai átemelő gépház gépterme 124
