Bertók László (szerk.): Víztornyok Magyarországon (MAVÍZ, Budapest, 2007)

Marcali

ségkórházként használják. A háború után államosították a kastélyt, amely azóta is kórházként működik.

Az 1950-60-as években változatlanul a fúrt kút és a víztorony látta el vízzel a kastélykórházat. A városi hálózat kiépültével - az évtized végétől - a városi hálózatra kapcsolták a kórházat, de takarékossági megfontolásból a 90-es évekig hétvégenként továbbra is a saját kutat és tornyot vették igénybe. A víztorony szegecselt acéltartályát a téglafalakra támaszkodó, keresztben elhelyezett fagerendák tartják. Belül acél lépcső vezet fel a tartályhoz. A kastélypark földjében máig megvannak az eredeti öntöttvas csövek, sőt valószínűleg mintegy 20 méter hosszban az ovális, belül mázas Zsolnay-kerámia csatornaszakasz is.

use as a temporary emergency hospital. When the communist regime took power the castle was nationalised, and since then it has been used as a hospital.

In the 1950's and 60's the water supply for the castle-hospital was provided by the drilled well and the water tower. After the city water network was built the hospital was connected to it. The water tower and the well were still used at weekends until the 1990s for reasons of cost efficiency. The riveted steeltank of the water tower is supported by wooden-beams laid crosswise on the brick walb. Inside there is a iron staircase leading up to the tank. The original cast-iron pipes still exist underneath the ground of the castle's park, even the 20 meter long oval Zsolnay ceramic-coated sewage pipeline.

31