Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 5. Az első egységes vízügyi szervezet korszakának értékelése

adott ki - a vízgazdálkodással kapcsolatos építkezéseket illetően a területileg illetékes vízgazdálkodási körzet vezetője, vagyis az akkori elsőfokú vízügyi hatóság adja meg. Ez azt jelentette, hogy a vizépitési engedélyek kiadására már a közé- pitkezések első államigazgatási szabályozása szerint is a vízjogi épitési engedély, helyesebben a vizjogi engedélyezési eljárás szabályai nyertek - az akkori államigazgatás jogban e- gyedül álló módon! - alkalmazást.

30

5. AZ ELSŐ EGYSÉGES VÍZÜGYI SZERVEZET KORSZAKÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az államosítással egységessé vált vizgazdálkodási feladatkör és önállósult szervezet bármily nagy lépés is volt a viz- ügy fejlődés-történetében, mégsem hallgatható el a vizgazdálkodási közfeladatok fejlődése szempontjából néhány szembetűnő hátránya :

a vizügy ekkor még nem vált államigazgatási ágazattá, irányitó szerve nem volt önálló főhatóság, hanem más ágazat - egyébként viszonylag önálló belső szervezettel rendelkező - tevékenységeként illeszkedett be az államigazgatás rendjébe; ennek megfelelően maga a vizügyi szervezet általános érvényű jogalkotó hatalommal nem rendelkezvén, a felügyeletét ellátó miniszterek rendeletalkotása utján fejlődött;- még ezt a relativ szervezeti önállóságot is csökkentette az országos hatáskörű szerv megosztott és bonyolult kettős miniszteri felügyelete;- hiányzott a hivatal vezetésénél a kellő hatékonyságot biztositó hatáskör (az intézkedési jog még az OVH-n belül is megoszlott az elnök és a főtitkárok között ), a kettős fe-