Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)
III. A KORSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS SZERVEZETE (1953-1973) - 5. A vízgazdálkodási ágazat 1970 után
A vízgazdálkodási tudományos kutatás, műszaki fejlesztés korszerűsítése, irányítási módszereinek kialakítása, decentralizálása és egyben a koordinálása a tárgyalt korszak legvégén, - bár nem most először - mint a jövő elsőrendű feladata került előtérbe. Egyelőre az elmúlt két év során a - többször módosított szerepkörű, az idők folyamán különböző intenzitással létező és ténykedő - Vízügyi Műszaki Tanács munkája élénkült fel, s több uj szakmai tanácsának létrehozásával, az e- gész vízgazdálkodás területét - műszaki,.gazdasági, nemzetközi aspektusait egyaránt ide értve - átfogja. Szabályozta az OVH a vízgazdálkodási szakértői tevékenység rendjét, a technikusi minősítés megszerzésének és hasznosításának feltételeit is. Végül meg kell emlitenünk, hogy 1972-ben a kormány uj i- rányelveket adott ki ( az utoljárp 1961-ben hatályba lépett hasonló határozat felváltásával ) az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére . Ebben értékelte a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megindult nagyarányú öntözésfejlesztés eredményeit, s meghatározta a további fejlesztés elveit. A tanácsok vízgazdálkodási feladataiban való eligazodást és az egyes tanácsi szervek ügyrendjének megalkotását segíti elő az az utasítás, amellyel az OVH 1973-ban rendezte a végrehajtó bizottságok vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének, valamint a megyei tanács járási hivatalának vízügyi feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét. Bár ez a tisztán ügyrendi jellegű (tehát uj feladatokat és uj jogköröket nem statuáló ) utasítás a tanácsi vízügyi feladatokra vonatkozó és részben már elavult jogszabályokat - amelyek korszerűsítése huzamosabb idő óta folyamatban van és a közeli jövő célkitűzése - nem pótolhatja, a feladatok összefoglalása és rendszerezése is jelentős esemény a tanácsi viz gazdálkodás terén. Most az egyes feladatkörökre vonatkozó részletes ága131 i
