Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat szervezete. (VMGT 53. VIZDOK, 1974)
A társadalmi munkamegosztás bonyolult rendszerében az utóbbi két évtizedben a szemünk előtt integrálódott egységgé, önálló tevékenységi körré a v i z - gazdálkodás. Előbb - mint államigazgatásunk egyik szakigazgatási ágazata - az egységes vizügyi igazgatás alakult ki, majd pedig az uj gazdasági mechanizmus ösztönzésére - közgazdasági tartalmának elmélyülésével - önálló nép- gazdasági szükségleteknek és a szakmai követelményeknek megfelelően differenciált, sokrétű, mégis szoros cél- és eszköz-egységet alkotó tevékenységi és szervezetrendszerként illeszkedik be a társadalmi és az állami munkamegosztás rendjébe. Ennek a specializálódott munkaterületnek a legnagyobb egysége és legfőbb szervezetrendszere - a vizgazdálkodás műszaki, gazdasági és tudományos funkcióit egyaránt ellátó - vizügyi szervezet, avagy tevékenységének a társadalom számára teljesített „szolgálatra" utaló hagyományos, találó megjelölésével: a vizügyi szolgálat. A vizügyi szervezet húsz év alatt igen nagy fejlődésről ad számot. A vizgazdálkodás követelményeinek növekedésével, tevékenységének összetettebbé, bonyolultabbá válásával arányosan bővült és tagozódott a vizügyi szakfeladatok ellátására létesített szervezet. Ma már 37 vizügyi szerv számos területi egységgel, közel 50 ezer dolgozóval teljesiti a „vizügyi szolgálatot". E szervezet kialakulása, fejlődése, egyes tagjainak - a vizügyi szerveknek - a feladata, működési köre leginkább azokból a szervezeti szabályokból ismerhető meg, amelyek létrehozásukra, feladatkörük esetleges változtatására vonatkoznak. E szabályok kisebb részben a Magyar Közlönyben, túlnyomórészt a vizügyi hivatalos lapban: a Vizügyi Értesítőben kerültek közzétételre az elmúlt két évtized során. A hivatalos lapok jórésze szélesebb körben ma már hozzáférhetetlen. A számos módosulás miatt is igen nehéz feladat az érvényes jogszabályi állapot áttekintése. Ez az összeállitás, amely az olvasó előtt fekszik, egységes rendszerben dolgozza fel a vizügyi szervezetre vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt. Célja elsősorban gyakorlati: a vizügyi szervezetre vonatkozó jogszabályok hü ismertetése. Az elméleti igényű fejtegetéseket kerülve, kizárólag a jogszabályok szövegén alapuló dokumentációt nyújt. Szükségesnek és célszerűnek látszott azonban a szervezési tendenciákra rávilágító néhány magyarázat közbeiktatása, mivel azok szélesebb körben általában nem ismeretesek. Jelen kiadvány a vizügyi szervezet bonyolult tevékenységéről kimerítő tájékoztatástnyujtavízügy iránt érdeklődők számára. sználható a különböző vizügyi oktatási formák keretében tanulmányi célokra. Végül, de nem utolsó sorban alapanyagként szolgálhat a vízgazdálkodással vagy a vizügyi szervezettel foglalkozó tanulmányok, monográfiák szerzői számára. A szerkesztő % ELŐSZÓ
